Adó­zá­si ki mit tud Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban

A nem­zet­kö­zi­vé vált üz­le­ti kör­nye­zet és a zö­mé­ben nem­ze­ti jel­le­gű adó­rend­sze­rek köz­ti el­lent­mon­dás­ra hív­ja fel a fi­gyel­met a PricewaterhouseCoopers leg­újabb, ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok adó­zá­si tör­vé­nye­it ös­­sze­fog­la­ló je­len­té­se. Az or­szá­gok sa­ját nem­ze­ti tör­vé­nye­ik alap­ján ve­tik ki a tő­ke- és sze­mé­lyi jö­ve­del­mek­re az adót, sok­szor fi­gyel­men kí­vül hagy­va a be­fek­te­té­sek, az üz­let nem­zet­kö­zi vol­tát. Az ered­mény pe­dig a ket­tős adó­zás­hoz, a kü­lön­bö­ző adó­tör­vé­nyek al­kal­ma­zá­sá­ból ere­dő el­lent­mon­dá­sos hely­ze­tek­hez, vagy ép­pen az adó­zá­si költ­sé­gek nö­ve­ke­dé­sé­hez ve­zet.A ver­seny­ké­pes­ség egyik kulcs­sza­va vál­to­zat­lan ma­radt, ez pe­dig a költ­ség­ha­té­kony­ság. A költ­sé­gek kö­zött azon­ban szin­te ki­vé­tel nél­kül az adó­zá­si költ­sé­gek sze­re­pel­nek, amit csak elő­re­lá­tó ter­ve­zés­sel le­het mér­sé­kel­ni. De hi­ba len­ne a nem­zet­kö­zi adó­ter­ve­zést pusz­tán az adó­csök­ken­tés­sel azo­no­sí­ta­ni. A le­he­tő­sé­gek szám­ba­vé­te­le el­ső­sor­ban op­ti­ma­li­zált nö­ve­ke­dést tesz le­he­tő­vé a cé­gek szá­má­ra hos­­szú tá­von úgy, hogy a le­he­tő leg­ha­té­ko­nyab­ban ala­kít­ja ki a vál­la­la­ti struk­tú­rát az egyes or­szá­gok kö­zött.

Az alany ke­re­sé­se
Az adó­te­her meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor nem ér­de­mes rög­tön az adó­kulc­­csal kez­de­ni. A ké­sőb­bi adó­ter­hek­ről sok­kal töb­bet árul el a ho­ni sza­bá­lyo­zás ele­je, pon­to­san szól­va az, hogy ki az adó ala­nya, va­gyis ki kö­te­le­zett adó­fi­ze­tés­re? Kik tar­toz­hat­nak a ki­vé­te­lek kö­zé, és mi­lyen más­hol tel­je­sí­tett adó­kö­te­le­zett­sé­get le­het fi­gye­lem­be ven­ni, vagy ép­pen fi­gyel­men kí­vül hagy­ni.
Na­gyon fon­tos már a be­fek­te­tés ele­jén tisz­táz­ni, hogy a be­fek­te­tő re­zi­dens or­szá­gá­nak, il­let­ve a be­fek­te­tés­re ki­vá­lasz­tott or­szá­gok adó­tör­vé­nyei kö­zött mi­lyen kap­cso­lat jött lét­re? Van-e a két or­szág kö­zött bár­mi­lyen, a ket­tős adóz­ta­tás el­ke­rü­lé­sét szol­gá­ló egyez­mény, il­let­ve a két adó­rend­szer egy­más­sal mi­lyen kap­cso­lat­ban van? Rá­adá­sul az írott tör­vény­szö­veg és a na­pi gya­kor­lat is ad­hat fél­re­ér­tel­me­zés­re okot, ami­vel jobb mi­nél előbb szem­be­sül­ni.

Jár­tas­ság a he­lyi vi­szo­nyok­ban
Egy üz­le­ti vál­lal­ko­zás in­dí­tá­sa, fenn­tar­tá­sa, nö­ve­ke­dé­se vagy ép­pen meg­szün­te­té­se más-más üz­le­ti stra­té­gi­át kö­ve­tel, ugyan­ez kell, hogy tük­rö­ződ­jék az adó­ter­ve­zés­ben. Egy új be­fek­te­tés ese­tén a hely­szín ki­vá­lasz­tá­sá­ban alap­ve­tő a he­lyi adó­vi­szo­nyok ala­pos is­me­re­te: pél­dá­ul nem mind­egy, hogy a vesz­te­ség­le­írá­sa mi­lyen mó­don me­het vég­be? A cash-flow-elemzéseknek pe­dig te­kin­tet­tel kell len­ni­ük pél­dá­ul a pro­fit­re­pat­ri­á­lást elő­se­gí­tő vagy ép­pen gát­ló adó­ren­del­ke­zé­sek­re. Min­den nem­zet adó­ha­tó­sá­ga sa­ját or­szá­gá­nak adó­be­vé­te­le­it akar­ja ma­xi­ma­li­zál­ni, va­gyis nem árt elő­re fel­mér­ni, mi­lyen a vi­szo­nya a nem­zet­kö­zi és a kül­föl­di adó­sza­bá­lyok­nak, le­het-e és mi­kor eset­leg nem­zet­kö­zi meg­ál­la­po­dá­so­kat al­kal­maz­ni, il­let­ve mi­lyen vál­to­zá­sok vár­ha­tók?

Az érem kap­ha­tó ol­da­la
Az el­ső fá­zis­ban, a hely­szín ki­vá­lasz­tá­sa­kor azon­ban nem­csak a fi­ze­ten­dő vagy el­en­ge­dett adó­ra, ha­nem eset­leg az el­ér­he­tő tá­mo­ga­tá­sok­ra sem árt fi­gyel­ni. A ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok több­sé­ge egyéb­ként kü­lön­bö­ző adó­csök­ken­tő ked­vez­mé­nye­ket kí­nál, be­ru­há­zá­sok­hoz nyújt tá­mo­ga­tást, sőt egyéb ál­la­mi se­gít­sé­get is ajánl a kül­föl­di be­fek­te­tők­nek el­ső­sor­ban a pre­fe­rált te­rü­le­te­ken, pél­dá­ul a ku­ta­tás-fej­lesz­tés te­rü­le­tén, vagy ép­pen a kör­nye­zet­vé­del­mi fej­lesz­té­sek­kor. A ter­ve­zés­kor te­hát a fi­ze­ten­dő adók mel­lé a má­sik ol­dal­ra a kap­ha­tó se­gít­ség ke­rül, akár be­ru­há­zá­si, akár fog­lal­koz­ta­tá­si ked­vez­mény­ről van szó.
L. M.