A közétkeztetés áfáját csökkentené a VIMOSZ

Szerző: trademagazin Dátum: 2013. 11. 21. 10:35

A VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége), mint a közétkeztetési szakma meghatározó érdekképviselője egy jelentős közgazdaságilag alátámasztott adójavaslattal állt elő. Ennek lényege, hogy 2014-ben a közétkeztetés (gyermek és ifjúsági, kórházi, munkahelyi és szociális étkeztetés) áfakulcsát a jelenlegi 27%-ról 5%-os kedvezményes forgalmiadó-kulcsba sorolják át. Becsléseik és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett kutatás alapján az áfacsökkentés csupán 0,02%-os negatív hatással volna a költségvetésre, amelyet többszörösen ellensúlyoz a számos gazdasági és szociális előny.

VImosz

Érveik:

A közétkeztetéssel foglalkozó vállalatok hozzáadott értéke a nemzetgazdaság más területein másfélszer ennyi új érték keletkezését támogatja. Egy közétkeztetési munkahely egy újabb állás létrejöttéhez vagy megtartásához járul hozzá. Az alacsonyabb áfakulcs csak csekély mértékben csökkentené a költségvetési bevételt, ugyanakkor sokat segítene a családok terhein, hiszen szinte minden gyermek menzán étkezik – ezek a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) megbízásából a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által a közelmúltban a közösségi étkeztetés nemzetgazdaságba illeszkedéséből és adókapcsolatairól készített tanulmány főbb megállapításai.

A Közétkeztetési Nyílt Nap lehetőséget teremt, hogy a kormányzati oldal bemutathassa tervezett intézkedéseit és az érintett élelmiszeripar részéről is számot adhatnak az előkészületeikről.

Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez és a foglalkoztatáshoz

A továbbgyűrűző hatásokat is figyelembe véve a közétkeztetési vállalatok által előállított 1 milliárd forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 1,5 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja. Ez a 2,5-es multiplikátor a vizsgált 62 ág vagy ágazat közül a 6. legmagasabb értéket képviseli. A közétkeztetésben résztvevő piaci szereplők magyarországi foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatása is jelentős, az ágazat vállalatainál létesülő 10 munkahely további 11 állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban.

Az ágazat foglalkoztatási hatásának megítélését tovább javítja, hogy munkavállalóinak 96 százaléka középfokú vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Emiatt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágának fontos szerepe van az alacsony végzettséggel rendelkezők munkahelyeinek megőrzésében és növelésében. A vendéglátásban dolgozók átlagbére 124.000 Ft, csak a szociális ellátásban dolgozóké alacsonyabb (a nemzetgazdasági átlag 223.000 Ft volt 2012-ben). Mind a munkavállalói, mind a tőkejövedelmei csökkentek az ágazatnak az elmúlt 4 évben.

A magyar vendéglátás ágazatelemzése vállalati adatok alapján

A válság hatására az eredményességi adatok romlottak. A vendéglátás ágazatbevételei, ráfordításai csökkentek, aminek eredőjeként az eredmény is kedvezőtlenül alakult. Valamennyi jövedelmezőségi mutató jelentősen romlott a válság első teljes évében és 2012-ig veszteséges volt az ágazat működése. Ebből a szempontból és tekintettel a gazdasági beágyazottságára, indokolt lenne az ágazat támogatása.

Az éttermi szolgáltatások esetében az összes európai uniós állam a hazánkban alkalmazott 27 százaléknál alacsonyabb áfakulcsot alkalmaz, míg a medián 16 százalék. A vizsgált ágazatokat érintő áfa-csökkentés tehát a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelne. A vendéglátás áfakulcsa Magyarországon az általános kategóriába tartozik, amely nemzetközi összevetésben is magas. Emellett lehetőség nyílna csak a közétkeztetésre vonatkozóan is kiharcolni az EU-nál egy egyedi, csak erre a körre vonatkozó, az általánosnál alacsonyabb áfakulcsot. Erre elsősorban szociális szempontok adhatnak indokot. Jelenleg a 28 tagállamból 14-ben használatos a normálnál alacsonyabb ráta.

A számítások szerint a munkahelyi étkeztetés árrugalmassága magasabbnak bizonyult, mint a kereskedelmi vendéglátásé. Előbbi esetében, ha a relatív ár 1 százalékkal csökken, úgy a munkahelyi vendéglátóhelyek forgalma 0,3 százalékkal emelkedik. A különbség abból is adódhat, hogy a közétkeztetés (amely része a munkahelyi étkeztetésnek) vélhetően rugalmasabban reagál az árváltozásokra, mivel egy szociálisan érzékeny területről van szó. A bruttó árakra és a munkahelyi, valamint kereskedelmi vendéglátás bevételeinek alakulására készített kivetítés alapján az áfabevételeket is megbecsülték.

Egy esetleges áfacsökkentés a munkahelyi vendéglátás területén csekély negatív költségvetési hatással járna. A legjobb forgatókönyv mellett (5 százalékos áfa, 50 százalékos érvényesítés) számításaink szerint mindösszesen csak 6 milliárd kiesést jelentene az államnak az áfa-csökkentés, ez a GDP mindösszesen 0,02 százaléka, vagyis elhanyagolható költséggel járna. (Tekintettel arra is, hogy sok esetben önkormányzatok a végső felhasználók.) Ez a családok rezsicsökkentésébe jól illő folyamat. Ez annál is inkább kiemelkedő, mivel a közétkeztetés legnagyobb része a gyermekétkeztetés, ami 10 éves korig a gyermekek szinte 100 százalékát érinti.

A munkahelyi étkeztetésbe tartozó közétkeztetés esetében ez az árcsökkenés segíthetné a nehéz helyzetben lévő családokat, hogy meg tudják fizetni a szolgáltatást. A lépés egybevág a kormányzat stratégiai fontosságú vállalataival kötött megállapodásaival is, ahol a dolgozók közétkeztetésének kötelező fenntartása szerepel. Meglátásuk szerint tehát mind költségvetési, mind szociális szempontok alapján támogatandó egy ilyen intézkedés. Csökkentheti a jelenleg még sok helyen erősen jelenlévő gyermekéhezést. Növekedne a napi egy meleg étkezéshez jutók köre, ami népegészségügyi szempontból sem elhanyagolható tényező. Segítené a közétkeztetési szakmával szemben megfogalmazott magasabb minőségi étkeztetéshez szükséges források előteremtését.

1.800 új munkahely jön létre. Sokak számára a munka világával való első találkozás a vendéglátásban történik, az így munkába kerülők a dramatikus ifjúsági munkanélküliséget is csökkentik.

Kapcsolódó cikkeink