Adó- és költségvetési törvényre várva

Szerző: trademagazin Dátum: 2010. 10. 11. 09:02

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak.

A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A növekedés a 2010. évi 1% után 2011-ben 2,5% körüli, export- és beruházás-orientált lesz. Az államháztartás hiánya 3% körülire csökken.
Jövőre az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de a költségvetési szigor az állami kereslet alakulását, a pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál – igaz négyévnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás –, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak.
Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3%-os csökkenés után 1% körüli mértékben emelkedik. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb.
2011-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat az EU források beruházás-élénkítő hatása. A külföldi beruházások (Mercedes, Audi, GM Opel) meghaladják az ideit, a feldolgozóipari beruházások bővülése 10%-ra gyorsulhat, s összességében 4%-os beruházás élénkülés várható.
A keresetek 2011. évi alakulása jelentősen függ a kormány által bejelentett „egykulcsos, családi adózás” tényleges tartalmától és ütemezésétől. A reálkeresetek várhatóan 3%-kal emelkednek. A nyugdíjak és a családtámogatások megőrzik reálértéküket. A foglalkoztatás nem bővül. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1%-kal, a teljes lakossági fogyasztás 0,5%-kal emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága.
A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz.

Kapcsolódó cikkeink