A vártnál jobb lett a novemberi kiskereskedelmi forgalom

A várakozásokat meghaladva nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ezzel együtt arra számítanak, hogy az idén visszaesik a forgalom.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint jól teljesített a magyar kiskereskedelem mind az Európai Uniót, mind a régiót tekintve, az év összességében ugyan stagnált, de kedvező tendencia, hogy szeptembertől az éves változás gyorsuló ütemben növekszik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is a magasabb élelmiszerárak és a drága üzemanyagok rontják a mérleget, továbbá, hogy 2012 első hónapjaiban nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán azt közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 novemberében 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegi elmozdulást nem mutatott, mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a növekedés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető. Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az üzemanyagok és az élelmiszer, dohány, ital csoportok kivételével minden alágazatban nőttek az eladások. Tavaly decemberre 1 százalék körüli kiskereskedelmi forgalombővülést valószínűsít, azonban idén januártól az szja és áfaváltozások, valamint a szociális transzferek szűkítése miatt 1,5-2 százalékos visszaesésre számít az elemző.

Suppan Gergely a tavalyi utolsó negyedév eddig megjelent adatait összegezve azt közölte: november kifejezetten erős volt mind az ipar (4,2 százalék hó/hó), mind az építőipar területén (7,3 százalék hó/hó), és minimálisan nőttek a kiskereskedelmi eladások. Az október-novemberi adatok alapján egyelőre nem következett be recesszió negyedéves alapon – sőt, enyhe gyorsulás látszik –, amennyiben nem történt váratlan esemény decemberben – tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az elmúlt hónapok adatai alapján tendenciaszerű emelkedés látható. Ez azonban egyszeri hatások következménye is lehet. Példaként azt mondta: megdobhatta a forgalmat a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése is. Mint mondta, kérdés, hogy ez az emelkedés mennyire tartós. Az elemző szerint az idén 2 százalékkal csökken a kiskereskedelmi forgalom.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint európai viszonylatban jól teljesített a magyar kiskereskedelmi forgalom. Közleményük szerint 2011 novemberében éves alapon a kiskereskedelmi forgalom az EU 27 átlagában 1,3 százalékkal csökkent, míg az eurózóna esetében még nagyobb, 2,5 százalékos volt az éves visszaesés mértéke. A régióban (a cseh adat hiányában) csak a román (+1,7 százalék) forgalombővülés volt gyorsabb, mint a magyar, a lengyel 0,2 százalékkal, a szlovák 3 százalékkal, míg a bolgár 5,3 százalékkal esett vissza.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi fogyasztás az üzemanyagokat nem számítva 2,3 százalékos bővülést mutat, az élelmiszerek vásárlása pedig az átlagnál nagyobb áremelkedések ellenére csekély mértékben még nőtt is novemberben. Vagyis továbbra is a magasabb élelmiszerárak és a drága üzemanyagok rontják lefelé a mérleget, a devizahitelesek törlesztő terhei mellett. Kiugróan nagy volt viszont a tartós cikkek vásárlásának bővülése (3,4 százalék), és novemberben megállt a ruházati piac korábbi hónapokban mért visszaesése.

A KSH adatai az OKSZ szerint arra utalnak, hogy a személyi jövedelemadó változásai, a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése és a keresetek növekedése nyomán a kereskedelmi fogyasztás a nehézségek ellenére nem csökkent, egyes időszakokban pedig nőtt is.

A kereskedelmi szövetség álláspontja szerint 2012. első hónapjai nehéz időszaknak ígérkeznek, mivel bizonytalanok a gazdasági kilátások, a kereskedelem helyzete pedig a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelműen a gazdaság teljesítményéhez köthető.

Fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás. Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Az árfolyamváltozáson keresztül a hiteltárgyalások kimenetele is befolyásolja majd a fogyasztói piacot.

Az élelmiszerkereskedelemben hatni fog a cafeteria-rendszer változása is, mivel az étkezési utalványok beváltásával élelmiszerekre tavaly még szabadon elkölthető 18 ezer forintos kedvezményes adózáshoz kapcsolt értékhatár 5 ezer forintra csökkent – áll az OKSZ közleményében. (MTI)