A turizmushoz köthető vendéglátás 2019-ben

A külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 242,5 milliárd forintot költöttek 2019-ben

A helyzetjelentést idén is Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A kereskedelmi szálláshelyek 2019. évi bruttó árbevétele 562 milliárd forintot tett ki, amely 9,9%-kal magasabb az előző évinél. Ezen bruttó összesített árbevételen belül a szállásdíj árbevétel 59%-os (333 milliárdos), a vendéglátásból származó bevétel 25%-os (139 milliárdos), az egyéb bevétel pedig 16%-os (90 milliárdos) részesedést mutatott. A vendéglátásból származó bevétel részaránya 2018-ban ugrott meg jelentősen az egyéb bevétel csökkenésével párhuzamosan.

Az összes árbevétel 9,9%-os emelkedésében elsősorban a vendéglátásból származó árbevétel 13,5%-os, és a szállásdíj árbevétel 10,3%-os növekedése játszott szerepet, de az egyéb árbevétel is 3,5%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele (139 milliárd forint) az összes vendéglátóhelyi forgalom (1466 milliárd forint) 9,5%-át adta.

A vendéglátás szerepe a lakosság turisztikai fogyasztásában
A többnapos belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2019-ben összesen 393 milliárd forintot (2018-ban 347 milliárd forint) tettek ki, amelyen belül az étteremben történő étkezés 38,4 milliárd forintot (2018-ban 36,7 milliárd forint) képviselt (a teljes kiadás 9,8%-a). Az étteremben történő étkezésre fordított kiadásokon belül az 1-3 éjszakás utazáshoz, illetve a 4 vagy annál több éjszakás utazáshoz kapcsolódó költések egyenlő arányban osztoztak. A legutóbbi (2017-es) turizmus-szatellitszámlák alapján a lakosság (az egynapos és a többnapos látogatók együttesen) belföldi turisztikai kiadásain belül a vendéglátásra fordított összeg 120 milliárd, egy évvel korábban pedig 106 milliárd forint volt.

A külföldiek vendéglátó szolgáltatások iránti kereslete
2019-ben a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költéséből (1745,3 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 439,5 milliárd forint volt, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 194,8 milliárd forintot tett ki (a teljes költés 11%-a). A külföldiek nem turisztikai célból (pl. vásárlás, átutazás) történő költéséből (565 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 22,8 milliárd forintot tett ki, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 47,7 milliárd forint vol. Összességében a külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 242,5 milliárd forintot költöttek (a teljes költés 10,5%-át), amely 23%-kal több az előző évinél.