A termelők önköltségnövekedése áll a tejtermékek áremelkedése mögött

v

A tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek – különösen a takarmányozás – drasztikus növekedése igen súlyos kihívást jelent – mondta a HelloVidéknek Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. De nem csak a termelőknek, a feldolgozóiparnak is példa nélküli költségnövekedéssel kellett az elmúlt évben és kell ma is szembenéznie működése fenntartása érdekében. Drasztikusan emelkedtek a gáz, a villamos energia, a logisztika és a disztribúciós költségek, és soha nem látott magasságokba tört a csomagoló anyag az egyéb input anyagok ára – tette hozzá.

Amikor a takarmányköltség a tej önköltségének átlagosan több mint felét adja, igen kedvezőtlen, hogy a takarmányárak történelmi magasságokban vannak.
Arra a kérdésre, hogy miért ugrott meg a nyerstej ára közel 20 százalékkal a tavalyi évhez képest, a szakember kifejtette, az áremelkedést általános önköltség növekedés indokolja. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ha a környező országokban felmegy a nyerstej ára, akkor idehaza is igazodni kell a nemzetközi árakhoz (ha a hazai tejtermelők nem kapják meg a költségeiket fedező tejárat, akkor a külpiac könnyen felvásárolhatja a tejünket és nem marad itthon megfelelő mennyiségű nyerstej).

A költségnövekedésből egyértelműen következik az áremelés, főleg akkor, ha a hatékonyság már nem növelhető tovább egy telepen vagy üzemen belül. Amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki – miután szintén hasonló gondokkal küzd – kénytelen a fogyasztókra terhelni saját költségnövekedését. Természetesen – ha a szabadpiac alapelvei működnek – akkor egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége. Magyarország az Unió tejtermelésének csupán 1-1,5%-át adja, így az, hogy például meddig tart egy áremelési periódus, nagyban függ az európai piaci kereslet-kínálati helyzettől is – tájékoztatott.

Harcz Zoltán úgy látja, a háború gyors befejezése esetén abban kell reménykednünk, hogy a politikai/gazdasági következmények is enyhülnek majd, ráadásul belátható időn belül. Legfontosabb az lenne, ha a mostani bizonytalanság helyett kiszámíthatóbbak lennének a gazdasági folyamatok, vagy legalább tervezhető lenne az inputköltségek alakulása. (agrarszektor.hu)