A tápértékjelölések harca – Ki lesz a győztes, és mit ért mindebből a fogyasztó?

Antal Emese
szakmai vezető
TÉT Platform Egyesület

Nemsokára dönt az Európai Unió arról, hogy mely frontoldali tápértékjelölést vezeti be a tagállamaiban. A már egy ideje húzódó jogalkotási folyamatot bár lelassította, de feltartóztatni nem tudta az elmúlt két év pandémiás helyzete. A jelenleg zajló „harcokban” több jelölési rendszer érintett, és ha végül eldől a kérdés, 6-12 hónapnyi felkészülési ideje lesz az egyes országoknak az átállásra és az új jelölés bevezetésére.

A TÉT Platform vadonatúj kutatása – amelyet a GfK végzett – széles körű támogatottságot élvezett a szabályozók (Agrárminisztérium, OGYÉI, NÉBIH), az FMCG-szektor szereplői (Nestlé, Coca-Cola) és a vállalati szféra (Progress Promotion, SeaCon Kft.), valamint független szakmai szervezetek (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, FÉSZ) részéről is. Eredményei alapján hazánk nem áll túl jól sem az egészségtudatosság és ezzel kapcsolatos tájékozottság terén, sem népegészségügyi szempontból. Hiába csillogó a felszín – hiszen egyre többen „egészségtudatosak”, a számok e trend látványos térhódításáról mesélnek Magyarországon is –, ha a statisztikai adatok egészen mást mutatnak. Tudjuk, hogy a zsiradékfogyasztás az egészségesnél jóval nagyobb mértékű, a zöldség-gyümölcs fogyasztás drasztikusan csökkent, és az átlag magyar bizony mozgásszegény életmódot folytat. A kérdés, hogy vajon segíthető-e, illetve mi módon az egészséges élelmiszer-választás.

Már 2016-ban is voltak jelek

A mostani kutatást 2016-ban megelőzte egy, szintén a GfK által a TÉT Platformnak készített felmérés. Ennek a főbb megállapításai között meg kell említeni, hogy az átlagos vásárló 0,1 másodperc időt fordított az élelmiszercímkére, és általában a lejárati időre figyelt. A megkérdezettek 88%-a semmit nem hiányolt a címkéről. Ám ami miatt igen fontos lenne az oktatás, az az, hogy hat évvel ezelőtt 21% volt azoknak az aránya, akik nem értették, hogy mi áll a termékcímkéken, és hogyan is használhatók ezek az információk a gyakorlatban. Ezen belül tízből négyen nem figyeltek a termék tápanyagtartalmára, és mindössze 26% tudta 2016-ban azt, hogy a címkén feltüntetett összetevők sorrendje mennyiségi hányad szerinti sorrend.

Legyen friss, de még jobb, ha hosszan eláll

A 2022 augusztusában a háztartás nagysága, a település mérete, régió alapján és a háztartásfő neme, életkora és iskolai végzettsége alapján is reprezentatív mintán készült, hatalmas elemszámú (3288 háztartás) kutatás is alátámasztja, hogy a vásárlók egyre árérzékenyebbek (88%). Amire igazából vágynak, az a frissesség, bár a tavalyi évhez képest nagyon (+7%) megnőtt a jelentősége annak, hogy az élelmiszer „hosszan eltartható legyen”. A dietetikusi szemmel elsődleges „tápláló, hasznos tápanyagot tartalmaz” szempont jelentősége lecsökkent, még ha tudjuk is, hogy olcsón is lehet egészségesen és drágán is lehet egészségtelenül táplálkozni.

Az élelmiszer-vásárlás szempontjairól szólva négy dimenzióban gondolkodnak a vásárlók: minőségi, egészséges, természetes és élvezetes. Az adatokból adódó egyik fontos következtetés az, hogy a „tápláló, a tápanyagban gazdag” megjelölés a fogyasztók fejében abszolút összefügg a minőséggel, a természetességgel és az élvezetet nyújtó jellemzőkkel.

A magyar vásárló tájékozódik

Az élelmiszercímkét 57% szokta elolvasni – általában azok, akik először vásárolnak egy bizonyos terméket, illetve akkor, ha megváltozik a csomagolás.

A címkéken feltüntetett információkkal kapcsolatos elégedettséget firtató kérdésre válaszul 44% mondta azt, hogy elégedett. Az elsődleges probléma tehát nem az érdektelenség, mert a többség – főleg a fiatalabb korosztályok – az élelmiszerboltban való döntéshez igényli a részletes információt, méghozzá olvasható formában. Az információn alapuló döntés számukra fontos, és sokan érzik úgy, hogy az élelmiszercímkék nagyban segítik ezt. Ám az már más kérdés, hogy meg is értik-e a címkén feltüntetett információkat.

A kulcsszó: transzparencia

A frontoldali tápértékjelölés esetében felmerül az igény arra, hogy azok akár egyszerű szimbólumokkal segíthetnek döntést hozni – 52% mondta, hogy van létjogosultsága annak, hogy a tápértékadatok a frontoldalon megjelenjenek, vagy már vannak ilyen jelölések.

A fogyasztó a frontoldali tápértékjelöléstől azt várja, hogy egyszerűen és könnyen értelmezhető legyen. Semmiféleképpen nem azt, hogy rengeteg szöveg és miniatűr betűk legyenek rajta, hanem 63% szerint segítséget nyújtson, adjon viszonyítási értéket, elfogadott egységes mennyiségre adjon adatot, valamint teljes körű, pontos és részletes információt szolgáltasson. A fogyasztók tehát transzparenciát szeretnének a tápértékjelölés kapcsán csakúgy, mint a gyártás helye kapcsán.

A tápértékjelölésben megjelenő információk közül még mindig a hozzáadott cukor az, amire a fogyasztók koncentrálnak, és amit a frontoldalon is látni akarnak a külön feltüntetett természetes cukortartalommal együtt. Ezek az adatok fontosabbak számukra, mint például a zsír-, vitamin- vagy fehérjetartalom. Az élelmiszerek energiatartalma pedig látszólag alig érdekli őket, hiszen a fontossági sorrend végén kullog annak ellenére, hogy a magyar felnőtt lakosság 67%-a túlsúlyos vagy elhízott, és sokan fogyókúráznak. Tévedés pedig azt gondolni, hogy egyszerűen alacsony cukor- és szénhidráttartalmú termék választásával biztosan jól működik majd a fogyókúra.

Egészségtudatosság hiányosságokkal

A címkéken szereplő jelenlegi tápértékjelölések a válaszadók 44%-a szerint könnyen értelmezhetők, és „segítenek eldönteni, hogy beleillik-e a termék az étrendembe”. Azt mondhatjuk, hogy minden második ember elégedett azzal, amit a tápértékjelöléssel kapcsolatban manapság lát.

A magyar vásárlók átlagosan kilenc elemet néznek meg egy terméken. Ebből négy befolyásolja őket, ám ebből a négyből 2-3-at már nem is értenek, amit be is vallanak. Mintegy 51% azok aránya, akik azt se tudják, mit látnak, milyen összetevők vannak a termékben.

Összegezve mindezt, fontos látni, hogy bár a felszínen sokan „egészségtudatosak” és „megnézik a címkét”, de ha az általános adatok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy óriási hiányosságok vannak.

A jelenlegi tápértékjelölés a megkérdezetteknek tetszik, 85% ismeri, 69% érthetőnek tartja.

A kötelezővé tétel kapcsán 45% gondolja úgy, hogy az előrecsomagolt élelmiszerek elülső oldalán is szeretne segítséget kapni a vásárláshoz. Ám nemcsak az előrecsomagolt, de a kimért, nem előre csomagolt élelmiszerek esetében is van erre igény – például piacokon és éttermekben is ugyanakkora arányban.

A válaszok alapján a vásárlók még több információra vágynak – 40% mondta azt, hogy hasznosnak tartana egy QR-kódot, amely révén további információkat kaphatna.

Köszönet illeti a Trade magazint a kutatáshoz nyújtott szakmai támogatásért és a közös projektben nyújtott segítségért. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022/11. számában olvasható