A szója döntő része génmanipulált vetőmagból származik

Az elmúlt napok GMO-botrányának hatására már 5 ezer hektár kukorica esik a kitárcsázás áldozatául – 3500 hektárnyi vetés és az ezzel szomszédos 1500 hektár pufferterület – írja az mfor.hu. Az, hogy a kárt szenvedett gazdákat, hogyan és milyen mértékben fogják kártalanítani, még a jövő zenéje. Miközben a szaktárca a génmanipulált kukorica miatt háborog, szóját, melynek döntő része genetikailag módosított vetőmagból származik, rendszeresen eszik a magyar lakosság.

Jelenleg is folynak a csatározások a Vidékfejlesztési Minisztérium és a két érintett vetőmagforgalmazó, a Pioneer és a Monsato Hungary Kft. között, miután a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy július 4-i vizsgálata GMO szennyeződést talált egy kukoricahibrid fajta vetőmagjában. A szaktárca ragaszkodik a szigorú fellépéshez, és ellentmondást nem tűrve szólítja fel a gazdákat a kukorica megsemmisítésére az érintett területeken, ezzel szemben a vetőmagforgalmazók türelmi időt szeretnének kapni, így megkímélve a gazdákat a felesleges kellemetlenségektől.

Mindkét oldal állítását laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá: a magyar szaktárca szigorú belső vizsgálat eredményeivel igazolja a szennyezettséget, a vetőmagforgalmazók pedig egy független francia labor vizsgálati eredményeivel cáfolnak.

Az ázsiai országok eredetileg takarmányozási célokra termesztették a szóját, csak később jöttek rá, hogy bizonyos kezelési eljárások után élelmezési célokra is felhasználható. Érdekesség, hogy a nyugati világ szójafogyasztása meghaladja Kína, vagy Japán fogyasztását. Holott a vegetáriánusok kedvelt húspótlójaként emlegetik, Indiában, ahol a lakosság nagy része nem eszik húst, mégis elenyésző a szójafogyasztás.

A hazai és az uniós szabályozás nagyon egyszerű. Az, hogy itthon a génmanipulált növények termesztése és felhasználás tiltott, annak köszönhető, hogy az unió az egyes országokra bízza a döntést ebben a kérdésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit lehet termeszteni. Jelenleg csak a MON 810 kukorica és az Amflora burgonya termesztése engedélyezett.

Európa mezőgazdasági területeinek alig 0,06 százalékán termelnek GM növényeket – Németországban, Spanyolországban, Csehországban és Svédországban. Felhasználásuk azonban csakis takarmányként, vagy ipari céllal történhet.

A tiltás ellenére azonban mégis fogyaszthatunk GM növényből készült élelmiszert, ugyanis megeshet, hogy a feldolgozott termék címkéjéről lemarad ez az információ. A világ legnagyobb fehérjeforrása, a szója például döntő százalékban génmanipulált magból termesztett, ez kerül feldolgozásra, takarmányozásra, még a GMO-mentes országokban is.

Tavaly a világon összesen 148 millió hektáron termesztettek biotech növényeket, elsősorban kukoricát, szóját és gyapotot, az előállított mennyiség legnagyobb részét pedig az Egyesült Államok állítja elő 66,8 millió hektáron, ahol élelmezési célú felhasználása is történhet a módosított növényeknek. Az ázsiai országok szintén támogatják a génmanipulált növények termesztését, hiszen itt ilyen módon próbálják a növekvő lakosság miatt emelkedő keresletet fedezni. A jövőben ezért mindenképpen számolni kell Kína térhódításával, ahol a búza, szójabab, burgonya, káposzta és dinnye manipulált változatát termesztik. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának jelentése szerint a fenti ok miatt is 2015-ig újabb 15 ország csatlakozására kell számolni.

A növények és az állatok mellett akár az élelmiszeriparban (sör- és tejipar) használt mikrobák (gombák, vírusok, baktériumok) géntechnológiai fejlődésen esnek át. A GM baktériumoknak köszönhető például a gyógyászati hasznú emberi fehérjék olcsó és biztonságos tömeggyártása is. Például inzulin, véralvadási faktorok, vagy növekedési hormonok. Szerepük és alkalmazásuk az elmúlt években rendkívül felértékelődött a módszer biztonsága miatt.

Nemcsak az unió, de a szakértők sem tudnak egységes álláspontra helyezkedni a GMO-kérdést illetően. Az egyik oldal szerint az egyre fokozódó élelmiszerhiány és az éhezés hatékony megoldása lehet. Ezzel csak az a probléma, hogy nem az alacsony hozamok okolhatók az éhezésért, ugyanis a jelenleg megtermelt élelmiszermennyiség fedezné a világ lakosságának igényét. A luxusélelmiszerek fogyasztásának visszafogása, a munkahelyteremtés és a földreform nagyobb eredménnyel járhatna a kérdésben.

Ezzel szemben az ellenzők úgy vélik, nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe, pláne úgy, hogy azzal az egészégre káros terméket hozunk létre. A valóság azonban az, hogy egyelőre nincs olyan tudományos kutatási eredmény, ami egyértelműen alátámasztaná az egészségre veszélyes hatásukat. Mindössze prognózisok vannak a várható negatív hatásokat illetően.

A világ technológiai fejlődése rohamléptekkel halad előre, ami alól a génmanipuláció sem kivétel. A kérdés azonban az, hogy vajon melyik ország jár jobban? Aki halad a korral, és felveszi a lépést az élenjárókkal. Vagy az, aki az országa adottságait kihasználva a természetes, minőségi termékek előállítása mellett kötelezi el magát, ezzel vállalva talán a gazdasági lemaradás lehetőségét – írja az mfor.hu.