A piacnyitással sokat veszíthetnek a termelők és a fogyasztók

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint az uniós mezőgazdaság a világ egyik vezető élelmiszer-termelője, ekként pedig több mint 500 millió uniós polgárnak nyújt élelmezésbiztonságot. Az ágazat 22 millió ember számára biztosít munkát, sőt a szélesebb körű élelmiszerszektorban – a mezőgazdaságon kívül az élelmiszer-feldolgozásban és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató iparágakban – összesen mintegy 44 millió munkahelyet teremt. Az uniós mezőgazdaságot érő hatások vizsgálatakor pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az EU gazdálkodó közössége nagyon büszke és elkötelezett módon viszonyul termelési modelljéhez. A NAK leszögezi, hogy semmilyen körülmények között nem tudja elfogadni e normák gyengülését.

A megállapodás agrárágazatra gyakorolt hatását elemezve érdemes rögzíteni, hogy a Dél-amerikai Közös Piacba (Mercosur) tartozó országok EU-ba irányuló eladásainak értékben körülbelül a felét olyan élelmiszerek képezik, mint a hús, a szója, a kávé és a feldolgozott termékek. Európa ugyanakkor főleg ipari termékeket küld a Mercosur-államokba.

Ezekből kiindulva a NAK több szempontból is aggályosnak tartotta és tartja a tárgyalások menetét. A köztestület álláspontja szerint a Mercosur-csoportból származó termékeket nem lehet egy lapon említeni az unióban megtermelt árukkal, hisz a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályozásban óriásiak a különbségek. Emiatt a NAK már korábban is szorgalmazta, hogy az EU és a Mercosur közötti tárgyalások során a magyar álláspont kialakításakor a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelme érdekében kiemelten kezeljék az említett szektorokra hatással lévő pontokat.

Könnyű belátni, hogy a szigorú európai uniós szabályok betartása számottevő többletköltségeket eredményez az EU termelőinek, míg ezek be nem tartása a harmadik országokban költségmegtakarítást és ezzel együtt olcsóbb árakat biztosít, utóbbiak pedig a piacon előnyként jelentkeznek a fogyasztókért vívott versenyben. E termékek, bekerülve az EU piacára, tönkretehetik az unió termelőit, kiszolgáltatott helyzetbe és veszélybe sodorva a közösség fogyasztóinak élelmiszer-ellátását és élelmiszer-biztonságát. A NAK – nyomatékosították a Világgazdaságnak – ezt határozottan elutasítja.

A köztestület szakértői arra is emlékeztetnek, hogy az európai gazdálkodók már most azért küzdenek, hogy az alacsony termelői árak és a magas input költségek ellenére se legyenek veszteségesek. Versenyképességüket pedig a nyomonkövethetőségre, a fenntarthatóságra, az állatjólétre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó magas szintű szabályok betartása mellett kell növelniük.

A NAK mindezeket figyelembe véve egyetért azzal az európai igénnyel, hogy ne vegyék bele a megállapodásba az érzékeny mezőgazdasági termékeket, például a marhahúst és az etanolt. Az érzékeny ágazatokat érintő megállapodás ellentétes lenne az Európai Bizottságnak a versenyképesség javítására irányuló célkitűzéseivel és az EU azon stratégiájával, hogy fellendítsék a vidéki Európa növekedését és foglalkoztatását. A NAK szakértői is úgy látják ugyanis, hogy ez a kereskedelmi megállapodás várhatóan növeli a szegénységet, dömpinggel jár, s felgyorsítja az európai gazdálkodók hátrányát a piacon azzal, hogy a megállapodás következtében tisztességtelen versenybe kerülnek.

Az agrárkamara véleménye szerint a kereskedelmi megállapodás negatív hatással lenne az EU érzékenyebb mezőgazdasági termékeire, például a marhahúsra, a baromfira, a cukorra és a narancslére. Magyarországon a sertés- és a baromfitenyésztők, a méhészek, a csemegekukorica-termelők, valamint az etanol- és a bioüzemanyag-termelők szembesülnek leginkább a Dél-Amerikából származó behozatallal. Számukra a szabadkereskedelmi megállapodás épp azokon a területeken okozná a legnagyobb gondot, amelyek az elmúlt években kaptak erőre. A számítások szerint a Mercosur-megállapodás negatív következményei kiváltképp a marhahús- és a baromfitermelőket érintenék. A két ágazat helyzetének romlása azonban hatással lenne az egész élelmiszer-feldolgozó ágazatra – szögezik le a NAK szakértői. A köztestület messzemenőkig egyetért a Copa–Cogeca és a hazai szakmai szervezetek álláspontjával, amely szerint minimálisra kell csökkenteni az EU-ba irányuló cukor-, baromfi-, etanol- és rizskereskedelmet. E termékekből már most is hatalmas mennyiségeket importáltunk a szóban forgó országokból, s nem kaptunk kölcsönösséget a megállapodástervezetben más agrár-élelmiszeripari termékekre.

Számokkal alátámasztva: 2016-ban az EU-ba érkező 246 ezer tonnányi marhahúsimport bő 75 százaléka a Mercosur-országokból származott (azon belül több mint a fele Brazíliából). Az uniós szakértők egyetértenek abban, hogy ezt nem kellene tovább növelni. Ráadásul a marhahústermelés Európában már meghaladja a fogyasztást. A helyzetet súlyosbítja, hogy eközben csökken a vörös hús iránti kereslet az unióban: az Európai Bizottság adatai szerint ma 10 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben, és 2026-ra 16 százalékkal csökken. A marhahús nagy részét az Egyesült Királyságban fogyasztják. A britek kilépése is megzavarhatja a belső piacot, hisz Írországnak, amely marhahúskivitelének több mint felét ma Nagy-Britanniába exportálja, a kieső többletet el kell adnia más EU-tagállamokban. A közelgő Brexit­-re általában véve is figyelniük kell az uniós szakembereknek, mivel a britek a Mercosurnak adott feltételeket hivatkozási alapul használhatják a leendő EU-megállapodásról szóló tárgyalásokon. (vg.hu,  Kelemen Zoltán)