A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ajánlása a szerződéskötéshez

Március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, és módosították a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényt. Ezek érdemi változásokat hoznak a mezőgazdasági termények határidős teljesítését megalapozó, szerződéses rendszerben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állásfoglalásában konkrét javaslatokat tesz arra, hogy mit tartalmazzanak és mire térjenek ki az adásvételi szerződések jogszabályban meghatározott kötelező elemei, például a szokásos terménymennyiség, a minőség vagy az ár meghatározására vonatkozó részek.

A NAK állásfoglalása az illetékes szakmai testületei által elfogadott általános célkitűzéseket, értelmezéseket, javaslatokat tartalmazza, az abban foglaltak esetleges átvétele, elfogadása a szerződő felek önkéntes döntésén alapul.

Mindenekelőtt ajánlják, hogy a szerződéseket az üzleti etika és az üzleti szokások megtartása mellett kössék meg, illetve teljesítsék. A szerződő felek között a szerződés tárgyát, tartalmát egyértelműen határozzák meg. A szerződő felek közötti bizalom erősítését szolgálja a szerződés teljesítésével összefüggő, egyértelmű igazolási rend, a tényeken alapuló szakmai felmérés. A szerződés teljesíthetőségéhez szükséges feltételeket biztosítani kell, és a szerződő felek kölcsönös érdekét szolgálja az esetleges jogviták mielőbbi rendezése.

Kötelező földterület-azonosíthatóság

Az új rendelkezések értelmében a mezőgazdasági termelővel, mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt csak a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:232. §-a szerinti, a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, valamint a Ptk. 6:233. §-a szerinti, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés köthető.

Azt a későbbi viták elkerülése miatt tudni kell, eladónak minősül mezőgazdasági termelőként az a személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára termeli meg.

Az új rendelkezések értelmében a Ptk. általános szabályai mellett a mezőgazdasági termelővel, mint eladóval saját termelésű mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli. Ezentúl szükséges egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölni azon mezőgazdasági földterületeket, amelyeken megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti. Rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén mellékelni kell az eladó nyilatkozatát a megjelölt területeken hektáronként megtermelhető átlagos terménymennyiségről.

A földterületek egyedi azonosításra alkalmas megjelölése azért fontos, mert az új szabályok értelmében a terület pontos megjelölése egyben arra is szolgál, hogy egyrészt megfelelő garanciát nyújt ahhoz, hogy a termelő megfelelő teljesítési képességgel rendelkezik, másrészt a kárfelelősség miatti mentesülés is egyértelműbben bizonyítható. Figyelemmel arra, hogy a káresemény igazolására esetleg a kárenyhítési rendszerben is sort kell keríteni, célszerű ugyanazt a módszert alkalmazni, amelynek alapján a kárenyhítési rendszerbe történő kárbejelentés történik. Ez nagyban megkönnyíti mind a terület, mind pedig a káresemény beazonosítását.

Biztonsági egyharmad

Az adott területen a szerződés tárgyát képező szokásos terménymennyiség meghatározása a szerződés teljesíthetőségének egyik fontos mérője. Célszerű, ha a szakágazati gyakorlat alapján a megjelölt területen megtermelhető jellemző átlagtermés 1/3-ára kötnek szerződést a felek. Ebben az esetben nagy valószínűséggel lehet arra számítani, hogy ez a mennyiség meg is terem. A tapasztalatok szerint, ha az 1/3 arány fölé mennek, az már a szerződés teljesíthetőségének a kockázatát növeli. Ha ez a mérték közelít, vagy netán meg is haladná a jellemző átlagtermést, az adott esetben már felvetheti a vevő felelősségét is.

Az új szabályozás egyik kimondott célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a termelőnél a szerződés teljesíthetősége igazolhatóan rajta kívül álló ok miatt hiúsul meg, mentesüljön a kárfelelősség alól. A termelő kárfelelőssége több módon is korlátozható. Például abban az esetben, ha a szerződött mennyiséget a valójában teljesíthető szintben állapítják meg (a jellemző átlagtermés 1/3-a), annak teljesíthetőségére reálisan számítani lehet. Ha viszont igazoltan e mennyiség alá csökken a termés, akkor az már a termelő teljesítésért való felelőssége alóli mentesülési oknak minősülhet. Abban az esetben viszont, ha a termelő a káreseményt a betakarítás előtt nem jelenti be a szerződésben foglaltaknak megfelelően a vevőnek, vagy az ellenőrzési körén kívül eső ok miatti terméskiesést nem tudja megfelelően igazolni, a szerződés teljesítéséért való felelőssége fennállhat.

Időben kell közölni a bajt

A szerződésben mindenképpen indokolt rögzíteni akadályközlési határidőket. Ennek során teljesíthető közlési határidőket kell meghatározni. A termelői felelősség mentesülésének fontos előfeltétele, hogy az akadályközlésnek mindenképpen a betakarítást megelőzően, de célszerűen a káresemény után azonnal meg kell történnie. Ebben az esetben a termelő káreseményről való tudomásszerzésének van jelentősége. A tudomásszerzés megvalósul, ha a termelő alkalmazottja vagy képviselője szerzett tudomást a káreseményről.

A szerződésben célszerű rögzíteni az akadályközlés formáját is. Ebben az esetben célszerű az írásbeliségre hagyatkozni. Az írásbeliség követelményeinek megfelel, ha a szerződésben rögzítik a kapcsolattartásra szolgáló e-mail címet is. Különösen indokolt esetben az akadályközlés utólagos írásba foglalás mellett történhet szóban, SMS-ben, vagy más elektronikus formában is. Ebben az esetben a lényeg az, hogy a bejelentés ténye adott esetben reprodukálható legyen. Amennyiben az akadályközlés e formáját választják, célszerű, ha megjelölik a kapcsolattartásra feljogosított személyek nevét és kölcsönös elérhetőségüket.

Az akadályközléshez további jogkövetkezmények is fűződnek, ezért mindenképpen törekedni kell annak tényszerűségére. A tényszerűség követelménye elsősorban akkor biztosítható, ha előre is és utólag is ellenőrizhető adatok alapján, lehetőleg parcelláig, vagy a szerződésben meghatározott más területazonosítási egységig beazonosítható részletességgel történik.

A teljesítési akadályközlés pontatlansága miatt a nem megfelelő akadályközlés lehetséges következményei az ellentmondások ismételt tisztázásától az elutasításig terjedhetnek. Célszerű, ha a szerződő felek a szerződésben erre a körülményre is kitérnek. Amennyiben a vevő nevében eljáró személy részére a szerződésben foglaltaknak megfelelően bizonyíthatóan elküldésre került az akadályközlés ténye, az információ alapján történő intézkedések megtétele, vagy annak elmulasztása a vevő felelőssége.

Szempontok az alkudozáshoz

Határidős ügyletek esetében a szerződő felek közötti egyik legfontosabb alkuelem az árban való megegyezés. Minél korábban kötnek egy adott terményre határidős ügyletet, mindkét fél részéről annál nagyobb az árkockázat. Miután döntően a tőzsdén jegyzett terményeknek mindig van jegyzett ára, az erre való hivatkozás lehetséges ármegállapítási módszer. Arra viszont fel kell hívni a figyelmet, hogy a tőzsdei árak nemcsak a piaci viszonyokat tükrözik, hanem a tőzsdei kereskedés jellegéből adódóan bizonyos manipulatív elemeket is magukon viselnek.

Mivel a szerződés megkötése és a termény betakarítása közötti időszakban akár a piaci viszonyok, akár az időjárási körülmények miatt jelentős változások következhetnek be, ezért indokolt, hogy az ármegállapítási mechanizmusba a szerződő felek szükség szerint illesszenek bele egy olyan mozgó elemet is, amely kezelni tudja az időközi változásokat.

Indokolt, hogy a rugalmas árképzés alkalmazása esetén a szerződő felek az árban legkésőbb a betakarítás előtt 15-30 nappal korábban állapodjanak meg. Az ár megállapítása szoros összefüggésben van a szerződés teljesítési helyével. A vevő a teljesítéssel válik az áru tulajdonosává. A teljesítés részletes feltételeit, a tulajdonváltást, így a kárveszély viselését feltétlenül indokolt a szerződésben részletesen szabályozni.

Minőség és kontroll

A szerződésben célszerű a minőséget vagy szabványra történő utalással, vagy pedig konkrét minőségi paraméterekkel meghatározni. A minőség meghatározásához szorosan kapcsolódik a minőségvizsgálattal összefüggő kérdések rendezése. Jó, ha a szerződés szükség szerint arról is rendelkezik, hogy amennyiben kontrollvizsgálatok elvégzésére van szükség, akkor arra milyen eljárásban kerül sor. Kerülni kell minden olyan egyoldalú kikötést, amely a minőségi vita tárgyilagos rendezésének akadálya lehet.

A NAK a szerződő felek közötti vitás kérdések tárgyalásos rendezését tartja elsődlegesnek. Erre figyelemmel javasolható, hogy a felek a szerződésben a jogvitát megelőzően vállaljanak kötelezettséget az előzetes egyeztetésre. Amennyiben ez nem vezet sikerre, a szerződésben javasolható, hogy kössék ki a NAK mellett működő Állandó Választott Bíróság hatáskörét. A szerződéses kikötés egyben alávetési nyilatkozatnak minősül. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Állandó Választott Bíróság előtt a szerződő felek egyszerűsített eljárás keretében egyezséget is köthetnek, amelyet szükség szerint választott bírósági ítéletbe lehet foglalni.

Czauner P.