A MOSZ a gabonatartalékból enyhítené a takarmányhiányt

A tartalékkészletekből kell enyhíteni a takarmányhiányt, célzottan az állattartók számára – jelentette ki Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára egy szakmai fórumon. Ugyanitt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kifejtette: a piaci szereplők integrációjával a mai kevesebb, mint négymillióról 6-7 millióra lehetne növelni a sertéslétszámot. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem tartja indokoltnak az állami készletek felszabadítását.

A Magosz elnöke a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által szervezett fórumon elmondta, hogy javítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés most 70-30 százalékos arányán. Jakab szerint nincs értelme szembeállítani a nagy-, a közepes és a kisüzemeket egymással, hiszen azonosak az érdekeik. A piacon azonban csak úgy boldogulhatnak, ha érdekeiket egyeztetik és összefognak. Magyarországon ugyanis még megvannak azok a feltételek mind a fajták, mind a szaktudás tekintetében, hogy egy korábbi, a mainál lényegesen kedvezőbb állapot helyreállítható legyen – hangoztatta az MTI tudósítása szerint.
A termelők és a feldolgozók kapcsolatát szintén javítani kell ahhoz, hogy a magyar áru verseny- és piacképes legyen. Kitért arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak azért kell összefogniuk, hogy azonos minőségű árut tudjanak a piacon kínálni kereskedelmi mennyiségben, és ezért jobb árat is kaphassanak a kereskedőktől és a feldolgozóktól. A kis- és közepes vállalatoknak elsősorban a régiós ellátásban lehet nagy szerepük. Annak érdekében pedig, hogy a magyar áru a belföldi piacon is versenyképes legyen az importtermékekkel, erős nemzeti marketingre van szükség – tette hozzá.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) készül az ágazati stratégia, amelyben kiemelt cél az állattenyésztés arányának növelése a mezőgazdasági termelésen belül – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Kitért a dioxin-botránnyal is kapcsolatos ügyre is, jelezve, hogy Magyarország módosította azt a korábbi intézkedést, mely szerint tételesen vizsgálták át a Németországból érkező húsokat. Most kockázatelemzés alapján végzik ezt a vizsgálatot, amelyet Németország is elfogadott. Hozzátette: az EU ugyanakkor ezzel az intézkedéssel sem elégedett még teljesen, kifogásolja a kétnapos bejelentési kötelezettséget. Erről azonban Magyarország még hivatalos közlést nem kapott.
„Amennyiben nem történnek konkrét, az ágazat helyzetét javító intézkedések, úgy sok helyen levágják a sertéseket, és így csökkenhet a magyar sertésállomány minimálisan 200 ezer, de akár egymillió darabbal is” – idézi Sákán Antalt, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnökét az agromonitor.hu.