A minőségjavulást is érzékelik a PL-vásárlók

Kedvezően ítéli meg a magyar fogyasztók többsége a boltláncok kereskedelmi márkás élelmiszereit, háztartási vegyi áruit és kozmetikai cikkeit. Minőségük javulását érzékelik az utóbbi időben tíz magyar fogyasztó közül heten (72%). A magyar fogyasztók háromnegyed része mondja azt, hogy „a kereskedelmi márkás termékeknél rendkívül előnyös az ár-érték arány”. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

– A pozitív véleményeket tükrözik a kiskereskedelmi forgalom trendjei – tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – Ugyanis a Nielsen által mért kilencven élelmiszer-termékcsoport kereskedelmi márkás árucikkeivel a boltok mintegy 196 milliárd forint forgalmat értek el idén az első félévben, míg a hetven különböző háztartási vegyi áruval és kozmetikummal közel 29 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók a tavalyi első hat hónap alatt a Nielsen által mért kilencven élelmiszer-termékcsoportra kiadott pénzük 27,1 százalékát fordították kereskedelmi márkákra, míg a tavalyelőtti hasonló periódusban 26,2 százalékát. A Nielsen által mért hetven különböző háztartási, vegyi és kozmetikumkategóriánál pedig a boltok bevételének 18,3 százaléka származott kereskedelmi márkás termékekből tavaly január–június során, szemben az egy évvel korábbi 17,7 százalékkal.

A saját márkás termékek teljes forgalmának legnagyobb része, kétharmad körüli aránya diszkontokra jut nemcsak mennyiséget, hanem értéket tekintve is.

Magyarországon a Nielsen által mért élelmiszerek teljes – értékben mért – forgalmából kereskedelmi márkás árucikkek a legnagyobb arányt állateledelnél, mélyhűtött árunál és reggeli cereáliáknál érték el az első félév során; 57, 53, illetve 36 százalékkal. Háztartási vegyi áruk és kozmetikumok közül háztartási papírárukra jutott értéket tekintve a legmagasabb arány, 47 százalék, valamint babaápolási cikkekre 35 százalék.

Bár szerte a világon a fogyasztók pozitívan ítélik meg a kereskedelmi márkákat, változatosan alakul az értékben mért piaci részesedésük: Meghaladja a 15 százalékot a fejlett régiókban, mint Európa, Észak-Amerika és Ausztrália. A fejlődő régiókban viszont 10 százalék alatt marad a vizsgált országok többségében. Sőt, 5 százalékot sem ér el Kínában, Indiában és Brazíliában.

– Legfejlettebb a láncok saját márkáinak piaca Nyugat-Európában, ahol a fogyasztók csomagolt napi fogyasztási cikkek vásárlásánál nagyjából minden harmadik eurót kereskedelmi márkás árukra adnak ki – mondja Jean-Jacques Vandenheede, a ­Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója. – Földrészünkön legnagyobb a kereskedelmi márkák értékben mért piaci részesedése 45 százalékkal Svájcban, majd az Egyesült Királyság és Spanyolország következik 41-41 százalékkal. Legalacsonyabb, 5 százalékos a mutató Ukrajnában, míg Oroszországban 6 százalék.

– A kereskedelmi márkák forgalmát növeli elérhetőségük a boltok polcain, így piacukat jelentős mértékben a kínálat alakítja – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede. – Ennek ellenére tévedés azt hinni, hogy ha valaki szélesíti saját márkás termékeinek választékát, azzal automatikusan növeli az értékesítésüket. Forgalmuk bővítéséhez ugyanis a kereskedőknek nem nagy szortimentet kell kialakítaniuk, hanem megfelelőt.

Összességében megállapítható a felmérés eredményeivel kapcsolatban, hogy Európában a fogyasztók bevásárlókosarában fontos helyet foglalnak el a láncok saját márkái, amelyeket általában pozitívan ítélnek meg. Átlag 70 százalékuk úgy gondolja, hogy gyártói márkák mellett a kereskedelmi márkák jó alternatívát jelentenek. Azonkívül pedig 69 százalék szerint előnyös ár-érték arányt képviselnek a láncok saját márkái. Az európai fogyasztók közül csak átlag minden harmadik vélekedik úgy, hogy a kereskedelmi márkák nem felelnek meg az igényeknek, ha számít a minőség.