A magyar vendéglátás hálózatának jellemzői 2020-ban

A helyzetjelentést idén is Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A turizmus-vendéglátás nemzetgazdasági súlya

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatással együtt 10,3%, és mintegy 450-500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12%-a).[1] A turisztikai ágazatok[2] (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 6,5%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 410 ezer főt (a foglalkoztatottak 9,4%-a).[3] A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak több mint 1/3-a, megközelítőleg 140 ezer ember.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak teljesítményértéke folyó áron 117 milliárd forintot tett ki 2020-ban, amely a koronavírus-járvány miatt 10%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az (I) nemzetgazdasági ágból a vendéglátáshoz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) alapján az éttermi, mozgó vendéglátás, az italszolgáltatás, valamint a rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás tartozik.

• A vendéglátó hálózat jellemzői

Magyarországon a vendéglátóhelyek száma kevéssel haladta meg 50 ezret[4] 2020-ban, amely üzletszám elsősorban a koronavírus-járvány hatására több mint 1100 egységgel csökkent az egy évvel korábbi állapothoz képest. A kereskedelmi vendéglátóhelyek közül az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma csökkent leginkább, több mint 1000 üzlettel. Az éttermek és a büfék száma csak kismértékben csökkent, viszont a cukrászdák és a munkahelyi vendéglátóhelyek száma enyhén nőtt. A vendéglátó üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 87%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 13%-os volt.

A vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti számának 2008-2020 közötti alakulását évenkénti bontásban az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben.[5] Az éttermek, büfék száma kb. 11000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. A vendéglátóhelyek összesített számában bekövetkezett csökkenés és a profilok közötti átrendeződés hátterében egyrészt a 2008-as gazdasági válság okozta hatások, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások állhatnak. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályba lépésével az üzletköri besorolást a termékkörök váltották fel. Ennek következtében egy vendéglátóhely típus szerinti besorolását a vendéglátó egységet legjobban jellemző termékkör és a statisztikai főtevékenység határozza meg.

2021. január 1-jétől valamennyi vendéglátóhelyet be kell jelenteni a 210/2009-es Korm. rendeletben meghatározott vendéglátó üzlettípusok valamelyikébe. Ennek megfelelően a jövőben részletesebb adatok állnak majd rendelkezésre a vendéglátó üzlethálózat típus szerinti összetételéről.

A vendéglátó üzletek száma 2010-2019 között közel 4000-rel csökkent. A koronavírus-járvány miatt ez a csökkenés felgyorsult, és 2020 végére több mint 1000 üzlettel lett kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Ennek eredményeképpen már 5000-rel kevesebb vendéglátóhely működik Magyarországon 2010-hez képest.

A vendéglátóhelyek területi megoszlása az üzletszámcsökkenés ellenére 2020-ban sem változott, a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátó üzleteinek közel 1/3-a (több mint 15 ezer egység) a Budapestet is magába foglaló Közép-magyarországi régióban összpontosult. Minden ötödik vendéglátó üzlet Budapesten található, ezeknek a 90%-át a kereskedelmi vendéglátóhelyek adják.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az önálló vállalkozók szerepvállalása folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2020-ban a vendéglátó üzleteknek már csak kevesebb mint 1/3-át üzemeltették önálló vállalkozók, míg 10 évvel korábban ez az arány 39%-os volt.

• A vendéglátó üzletek forgalmi adatai

2019-ben – a koronavírus-járványt megelőző évben – a vendéglátóhelyek folyó áron 1465 milliárd forint bruttó forgalmat értek el, 14,2%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom 91%-a, 1331 milliárd forint (2018-ban 1165 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban[7], 134 milliárd forint (2018-ban 118 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátásban realizálódott.

2020-ban – a koronavírus-járvány megjelenésével – a vendéglátóhelyek összesített bruttó forgalma 1062 milliárd forintot tett ki, amely 27,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A forgalom 90%-át, 957 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 105 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta.

Az összesített 27,5%-os visszaesés mögött döntően a kereskedelmi vendéglátás 28,1%-os csökkenése áll, de a munkahelyi vendéglátás forgalma is 21,2%-kal volt kevesebb.

A kereskedelmi vendéglátás forgalma 2020 első két hónapjában még meghaladta az előző évi szintet, azonban a koronavírus-járvány megjelenését követő korlátozó intézkedések miatt márciustól az év hátralévő részében már messze elmaradt a 2019-es adatoktól. A járvány első hullámát követően volt egy alapvetően jónak mondható nyári szezon, azonban a második hullám berobbanásával az év végére ismét jelentősen csökkent a forgalom. Sajnos a korlátozó intézkedések 2021 elején is fennálltak, ezért az első hónapokban szintén kevesebb volt a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma. A fordulópontot az április és május jelentheti a harmadik hullámot követő újranyitásnak és a magas átoltottságnak köszönhetően.

 A vendéglátásban a fogyasztói árak 2020-ban 6,4%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely ismét meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (103,3%). A folyóáras forgalom csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2019-hez képest 31,9%-kal csökkent. A kereskedelmi vendéglátás volumene 2020-ban 32,4%-kal, a munkahelyi vendéglátásé pedig 27%-kal csökkent 2019-hez viszonyítva.

A vendéglátóhelyi forgalom éven belüli változását tekintve egyértelműen látható a koronavírus-járvány első hullámának negatív hatása, amelynek eredményeképpen a kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátás forgalma 75%-kal esett vissza 2020 áprilisában az előző év azonos időszakához képest. A nyári szezonban a kereskedelmi vendéglátás forgalma megközelítette a járvány előtti szintet, de a második hullám berobbanását követő korlátozások miatt ismét jelentősen visszaesett a forgalom. Az első hullámmal ellentétben a vendéglátóhelyek már felkészültebbek volta, ezért többen tudtak házhoz szállítást vállalni, azonban így is nagyjából 50%-kal csökkent az üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz képest. A munkahelyi vendéglátóhelyeket kevésbé érintették az újabb járványhullámmal bevezetett korlátozások, ezért kisebb visszaesést szenvedtek el.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának változása területileg jelentős különbségeket mutatott az országos átlaghoz (-50,8%). 2021 februárjában a forgalom legnagyobb mértékben a déli-délkeleti és nyugati határmenti megyékben, valamint Budapesten csökkent. A fővárosban a forgalom több mint 60%-kal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Budapesten a külföldi turisták hiánya miatt a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma 61,8%-kal csökkent 2021 februárjában az előző év azonos időszakához képest. A forgalom csökkenése legsúlyosabban a turisztikailag frekventált belvárost érintette.

A koronavírus-járvány negatív hatása megmutatkozik a vendéglátóhelyi forgalom havonkénti arányának alakulásában is. A kereskedelmi vendéglátóhelyeknél jellemzően az éves forgalom közel 1/3-a a nyári hónapokban realizálódik. A járvány első hullámát követő nyári időszakban az éves forgalom több mint 1/3-át könyvelhették el a kereskedelmi vendéglátóhelyek.