Magazin: A magyar gazdaság választások idején

Szerző: jungandrea Dátum: 2018. 05. 09. 07:05

A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

 

 

 

 

 

 

 

Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle. 2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, négy százalékkal bővült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. nem változtat 2018. évi 3,8 százalékos GDP és 9 százalékos beruházási előrejelzésén, a fogyasztás várható bővülését viszont 3,5 százalékról négy százalékra emeli. A GKI korábbi előrejelzéséhez képest három százalékról 2,7 százalékra csökkenti idei inflációs, négy százalékról 3,7 százalékra munkanélküliségi prognózisát.

A csúcsra járatott magyar növekedés is csak közepes a régióban, s jelentős részben az EU-támogatások, valamint a választási élénkítés következménye. Számos nemzetközi intézmény (OECD, IMF, EU) is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Konkrétan az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség, figyelembe véve, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is. A magyar gazdaságpolitika három jellegzetes problémája a verseny kiiktatása, a humán tőke eróziója és a nemzetközi elszigetelődés. A választások után a magyar Európa-politika, ezen belül az euró bevezetéséhez való viszony újragondolására lesz szükség, ami szükségképpen ki kell hogy hasson a magyar modellre is.

2018-ban immár hatodik éve tart a fogyasztás bővülése. A reálkereset növekedése a tavalyi tíz százalék után 4,5 százalék körülire lassul, a fogyasztásé viszont – mivel a lakosság igyekszik kisimítani vásárlásait, várakozásai kedvezőek, hitelfelvételi hajlandósága pedig erősödik – lényegében változatlan (négy százalék) marad.

A 2017-ben újraindult beruházási ciklus hatására tavaly 17 százalékos volt a beruházások növekedése, idén kilencszázalékos volumenbővülés várható. A 2016-ban 19,2 százalékos beruházási ráta 2017-ben 21,5 százalékra nőtt, idén pedig 22,5 százalékra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. 2018-ban – részben az EU-források hatására – minden ágazatban élénkülnek a beruházások.

A 2016. évi, stagnálásnál alig jobb növekedés után 2017-ben érdemben emelkedett az ipari termelés, igaz az utolsó negyedévben már jelentős lassulást mutatva. 2017-ben a mezőgazdaság GDP-termelése 9 százalékkal, a bruttó kibocsátás volumene 5 százalékkal csökkent. A visszaesést elsősorban a rossz időjárás, másrészt a nem megfelelő termelési szerkezet magyarázza. Változás idén sem várható. A kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 4,9 százalékkal bővült, idén 4,5 százalék körüli bővülés várható.

Az áruk és szolgáltatások kivitele 2015–2016-ban a behozatalnál gyorsabban bővült. Ez a belföldi kereslet élénkülése nyomán 2017-ben megfordult, a kivitel GDP-ben mérve 7,1 százalékkal, a behozatal 9,7 százalékkal emelkedett. 2018-ban 6, illetve 7,5 százalékos dinamika várható. A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1 majd hétmilliárdra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok idén a tavalyi 0,4 százalékhoz hasonlóan, 0,5 százalékkal romlanak. //

Kapcsolódó cikkeink