Nielsen: a magyar fogyasztók főként élelmiszert vennének, ha több pénzük lenne

Ha a magyar fogyasztók havonta a jelenleginél 10 százalékkal több pénzt költhetnének el, akkor abból átlagosan a legnagyobb részt, 2,4 százalékot otthon elfogyasztható élelmiszerre és italra, ruházati cikkre adnák ki, továbbá félretennék vagy befektetnék. Ezekre együtt elmenne a plusz pénz fele; sorrendben 2,4 és 1,3-1,3 százaléka. Egyebek között ezt tartalmazza az emberek életfelfogására vonatkozó felmérés, amit a Nielsen végzett, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató globális vállalat, 2012. harmadik negyedévben.

A magyar válaszadók az esetleges több pénzből átlag további 1-1 százalékot adnának ki utazgatásra vagy nyaralásra, illetve lakhatásra, beleértve az esetleges lakbért vagy hiteltörlesztést, valamint a háztartási energia költségeit.

További sorrend: 0,8 százalék kikapcsolódás és szórakozás; egyaránt 0,4 százalék képzés, kommunikációs szolgáltatás mobil telefontól kábel tévéig, szórakoztató elektronika és elektromos háztartási készülék, valamint napi rutin közlekedés; 0,2-0,2 százalék jutna egészségügyre, valamint otthonon kívüli étkezésre. Egyéb célokra szintén 0,2 százalék.

Ettől eltérően, Európa huszonkilenc vizsgált országában a válaszadók a plusz pénzből a legnagyobb arányt félretennék vagy befektetnék, átlag 2 százalékot; további 1,4-et fordítanának utazgatásra vagy nyaralásra, és 1,2 százalékot otthon elfogyasztható élelmiszerre és italra.

Utána a sorrend, földrészünkön, átlagosan: ruházati cikk (1,1 százalék), kikapcsolódás és szórakozás (0,9), lakhatás, otthonon kívüli étkezés (0,6-0,6); képzés, szórakoztató elektronika és elektromos háztartási gép, napi rutin közlekedés és egészségügy (egyaránt 0,4), kommunikációs szolgáltatás (0,3). Egyéb célok 0,3 százalék.

Európában a plusz 10 százalékból az otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszer és ital esetében a legmagasabb arány a magyar válaszadók körében regisztrált átlag 2,4 százalék. Utánunk a görögök és spanyolok következnek átlag 1,8-1,8 százalékkal, majd a britek, franciák és horvátok egyaránt 1,7 százalékkal.

Ruházati cikkre a legnagyobb arányt földrészünkön a többlet pénzből oroszok és ukránok adnák ki, 1,8 és 1,7 százalékot. Takarékoskodásnál vagy befektetésnél a legnagyobb részt, 3 százalékot a portugálok említették, és megelőzik a hollandok, valamint a szlovákok egyaránt 2,9 százalékos átlagát. Utazgatásnál és nyaralásnál a svájciak mellett a litvánok mutatója a legmagasabb, egyformán 1,9 százalékkal.

Feltették a piackutatók azt a kérdést is, hogy mit tennének a válaszadók, ha havonta a jelenleginél 10 százalékkal kevesebb pénzt költhetnének el. Ebben az esetben a magyarok átlag 2,6 százalékot otthon elfogyasztott élelmiszeren és italon spórolnának meg, 1,4-et kommunikációs szolgáltatáson, 1,2-t ruházati cikken, míg 1 százalékot a napi közlekedésen.

Táblázat. Ha régiónk néhány országában a fogyasztók havonta a jelenleginél 10 százalékkal több pénzt költhetnének el, akkor a pluszból átlagosan mire, mennyit adnának ki. A válaszadók százalékában.

###

Rövidítések: HU=Magyarország; AT=Ausztria; CZ=Csehország; HR=Horvátország; PL=Lengyelország; RO=Románia; SK=Szlovákia.

Forrás: Nielsen, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató globális vállalat.

Táblázat. Ha a magyar fogyasztók havonta a jelenleginél 10 százalékkal több pénzt költhetnének el, akkor a pluszból átlagosan mire, mennyit adnának ki. A válaszadók százalékában.

Forrás: Nielsen, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató globális vállalat.