A kormány az erőfölény ellen van

Lapzártánkig a kormány kereskedelemfejlesztési elképzeléseiből nem sok derült ki, ezért csak a kormányprogramból tudunk szemezgetni, ebben megjelenik a versenyszemlélet és a nemzeti érdekek védelme. A Fellépést az erőfölénnyel való visszaélés és a monopóliumok ellen! címmel jelzett fejezetben olvasható, hogy a piaci versenyben csak akkor győz a jobb, ha valóban van verseny: ha ezt sikerül korlátozni vagy kizárni, akkor nem a jobb, hanem az erősebb győz.Tükröt állítottak a teljes magyar valóság elé, és a program alkotói szerint Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a nagy hipermarketek megjelenésével szélesebb lett a kínálat, és nagyobb a verseny. A nemzetközi láncok azonban – noha közöttük is erősödik a verseny – a hazai beszállítókkal szemben olykor nyomasztó erővel rendelkeznek. Ezt az erőfölényt kihasználva pedig meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a hazai beszállító kis- és középvállalkozásokat és a gazdákat. Ma már szinte általános gyakorlat a hosszúra nyúlt fizetési határidő, így valójában a beszállító kis- és középvállalatok hiteleznek a nagy kereskedelmi cégeknek. Gyakorta a kereskedők nyomott áron, a beszerzési ár alatt értékesítik a hazai termelők termékeit, szögezi le az írás. Szintén elterjedt gyakorlatnak mondják, hogy a sok esetben jobb minőségű hazai terméket a lánc valamelyik saját termelőjének termékére cseréli le még akkor is, ha az gyengébb minőségű. Természetesen a piac a kereskedelem területén is saját törvényeit követi, és abban az államnak nem lehet korlátozó szerepe. A verseny korlátozása csak a fogyasztókat hozná hátrányba.

Ugyanakkor nyilvánvaló: a piaci erőfölényből származó diktátumok gyakorlata sem egyenlő a szabad kereskedelemmel. Nem véletlen, hogy Európa fejlett piacgazdasággal rendelkező országaiban is a szabályozás finom hálójával védik mind a beszállítók, mind a kis üzletek érdekeit a nagy multikkal szemben. Hasonlóképpen, Magyarországon is az állam a mainál jóval aktívabban használhatná a tisztességes kereskedelem érdekében és a hazai beszállítók védelmében a jelenleg is rendelkezésre álló szabályozási eszközeit. Ha pedig kell, akkor új szabályozási eszközökkel is érvényesítheti, hogy a a láncok betartsák a szerződéses fizetési határidőket.

Segítheti az állam a hazai beszállítók jog- és érdekvédelmi intézményrendszerének kiépítését is. Szabályozási eszközeit alkalmazhatja annak érdekében is, hogy a hazai termékek ne tűnjenek el végleg ezen kereskedelmi csatornák polcairól. Eszközei közül természetesen nem hagyhatja ki a verseny erősítését sem, például alternatív, versengő kereskedelmi láncok létrejöttének elősegítésével.
A viszonylag kevés konkrétumot tartalmazó program a helyi piacok kérdésében viszont pontosan fogalmaz, hiszen kiemelten fontosnak tartja a helyi kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások, feldolgozóüzemek belső és uniós forrásokra támaszkodó fejlesztését. A már nyilvánosság előtt is megszólaló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Czerván György államtitkár is kiemelte, hogy a kistermelői piacok erősítéséről szóló, nemrégiben megjelent jogszabály már lehetőséget teremt arra, hogy meg lehet teremteni a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit.

Ezzel párhuzamosan el kell érni – állítják a fideszes politikusok –, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumaink kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat kell legyen. Erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az élelmiszer-biztonság és élelmezés-egészségügy intézményrendszerét.
Szóvá tették azt is, hogy mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne legyen Európa szemétdombja, s ne kerülhessenek az országba gyenge minőségű, máshonnan már kiebrudalt élelmiszerek. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben alapvetően átalakult a kereskedelem. A nagy kereskedelmi láncok megjelenésével szélesebb lett a kínálat, és nagyobb a verseny.