A kiskereskedelmi ingatlanfejlesztés már elérte a mélypontot

A Közép-Kelet-európai régióban a kiskereskedelmi ingatlanfejlesztés tartja életben a fejlesztőket, ennek fele Lengyelországra esik úgy, hogy az új építés 97 százaléka a 100-150 ezer fős városokban zajlik – mondta Borbély Gábor, a CB Richard Ellis elemzési vezetője a portfolio.hu e témában rendezett konferenciáján csütörtökön Budapesten.

A jelent és a jövőt elemző vitában a magyar piacról az az álláspont alakult ki, hogy a kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztésének a visszaesése elérte a mélypontot, bérbeadáskor a bérlők diktálnak, finanszírozni pedig az osztrák és a német bankok hajlandók.

A magyar kereskedelmi ingatlanpiac főváros centrikus, még Csehország és Szlovákia piaca is decentralizáltabb, ott a fejlesztés egyharmada jut csak a fővárosra. Ezért van még tere a fejlesztéseknek a magyar vidéki városokban.

Az ilyen fejlesztések kockázata az, hogy ha egy nagy munkaadó van a környéken, és az tömegesen elbocsátja az alkalmazottait, akkor visszaesik a kiskereskedelmi termékforgalom is – mondta Borbély Gábor. A vitában Nagykanizsa neve hangzott el ennek kapcsán, ahol a GE leépítése okoz gondot.

Hermán Róbert, a Portico Investments Ltd. regionális befektetési igazgatója a lakossági kereslet változását azzal illusztrálta, hogy plázában is megjelent már használtcikk üzlet. Ő maga a diszkont áruházak építését szorgalmazta, mivel Magyarországon 10 ezer, míg Németországban 4-5 ezer lakosra jut egy ilyen.

A bérbeadói piac a válság során bérlőivé alakult. Amíg korábban a bérlő feladata volt az üzlet kialakítása – az építés befejezése – és 3 hónapi bérnek meglelő kauciót kellet fizetnie, addig mára a kialakítást átvállalja a bérbeadó, és 4-6 hónap bérmentes időt is ad a bérlőnek – erről Horváth Péter, a Mosaic Property ügyvezető igazgatója beszélt.

A bérleti díj mellett egyre fontosabbak az üzemeltetési költségek. Ezek csökkentése drágítja a beruházást, de könnyebb kiadni az üzleteket. Ebben az összefüggésben vetődik fel a bevásárlóközpontok zöld minősítése. Gyulai-Korpos Gyula, az ECE Kft. ügyvezető igazgatója a cége által épített szegedi bevásárlóközpontot említette, amelyre német zöld minősítést szereztek, de ez a bérlőket nem hatotta meg. Deutsch Krisztina, a TriGranit kiskereskedelmi vezetője erre úgy reagált, hogy a bérlőt csak az üzemeltetési díj érdekli, az üzlet zöld tanúsítványa csak annyiban, hogy havonta kevesebbet kell fizetnie – közli az MTI.