A kiskereskedelmi forgalom idei növekedésének jó alapja a lakossági megtakarítások emelkedése

Vagyis a kiskereskedelem jelentős része egyelőre ellenállt a járvány hatásainak, szemben más gazdasági ágazatokkal, ugyanakkor az ágazat minden változásra élesen reagál. A korábbi bolt bezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott az ágazat azon szereplőinek, akik nem tudtak online értékesítésre váltani, így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat az elemzés szerint.

A fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít az Euler Hermes, amelyek nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak.

Az elemzésben kiemelik: a magyarországi kiskereskedelmi forgalom még a járvány idején is az EU-átlag felett maradt 2020-ban, a magyar lakosság és a kereskedők is „jól vizsgáztak” járvány idején: gyorsan és jól alkalmazkodtak a külső kényszerekhez. Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszer kereskedelem éves szinten 3 százalékkal nőtt a járvány ellenére.

A nem élelmiszer kategóriát a pandémiával járó korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat. A legnagyobb csökkenés a ruházat, a vendéglátás és az üzemanyagkereskedelem területén volt.

Az elemzésben Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója rámutatott: a járvány előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésének az úgynevezett nem-élelmiszerek forgalmának emelkedése volt a motorja. Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente 3-4 százalékkal nőtt, a nem-élelmiszereknél 7-10 százalék volt a növekedés. Ez a dinamika fordult meg a járványhelyzetben.

Míg a nem élelmiszer kiskereskedelem alakulását logisztikai nehézségek, az ellátási láncok globalizálódásából adódó problémák, a chipgyártás szerkezetének átalakulása és bizonyos esetekben időszakos áruhiány, illetve megemelkedett szállítási költségek befolyásolták, addig az élelmiszer kiskereskedelemben a kieső hotel és vendéglátói szegmens, továbbá a háztartások életmódbeli változásai formálták a piacot. Az Euler Hermes várakozásai szerint ezek a trendek mind élelemiszer, mind nem élelmiszer tekintetében a járvány után is fennmaradnak.
Az online vásárlás térhódítása szintén tartós trend lesz a következő években: az internetes kiskereskedelem aránya 2,4 százalékponttal 9,4 százalékra nőtt tavaly, és számos új piaci szereplő is megjelent és gyors növekedést produkált. Nemzetközi összevetésben még ez is elenyésző: az európai uniós átlag 17 százalék, 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel.

Az elemzés szerint az elektronika és IT területen rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, lakberendezési termékek és fitnesztermékek piaca is nőtt.
Nem így az üzemanyag kiskereskedelem, a textil-ruházati és lábbeli üzletek, ahol komoly visszaesés volt. Olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. Négy üzletlánc megszűnése már egészen biztos: Vagabond, Promod, Camaieu, és a Cosmos City is bezárja boltjait – írták.