A kereskedelmet is érintő tervezett változtatásokról

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 11. 09. 00:45

A Parlament a jövő évi adótörvények tervezett bevezetésétől, a Matolcsy-csomag várható következményeitől hangos. Biczó Péterrel, a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. cégtársával és Mekler Anitával, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. adótanácsadás üzletágának egyik igazgatójával az élelmiszeripart és a kiskereskedelmet is érintő legfontosabb adóváltozásokat szedtük egy csokorba.

– A kiskereskedelmi szektor életében az egyik legfontosabb változtatás a pénztárgépek online összekapcsolása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerével. A tervek szerint a hiánycél több mint harmadát, 95 milliárd forintot terveznek 2013-ban ebből a bevételi forrásból biztosítani – mondja Mekler Anita.

Pénztárgépek online ellenőrzése

Noha a pénztárgépek rendelkeznek úgynevezett fekete dobozzal, ami biztosítja a rendszeres ellenőrzést, ám jelenleg ez évi egyszeri információleadási kötelezettséget ír elő a cégeknek. A pénztárgépek memóriájában tárolt adatok utólagos egyszeri ellenőrzése nem bizonyul hatékonynak, és nagyfokú visszaélésekre adhat lehetőséget. Azokban az európai országokban, ahol az adóhatóság rendszerével való összekapcsolást bevezették, kétségkívül megnőtt az áfabevétel. A cél természetesen az lenne, hogy ne csak évente egyszer, hanem akár naponta is tudjon az adóhatóság ellenőrizni – fejti ki Mekler Anita. Az eddigi gyakorlat egyébként az volt – tette hozzá –, hogy ha az éves utólagos ellenőrzés során az adóhatóság úgy vélte, hogy a befizetett áfa – az ésszerű gazdálkodást figyelembe véve – jóval alatta maradt az elvárt áfabefizetésnél, akkor az adóhatóság becsléssel élt a befizetendő áfát illetően. Erre a törvény lehetőséget ad a jelen keretek között is. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a pénztárgépek online összekapcsolásával nő az adóbeszedési hatékonyság, a nagy kérdés, hogy ennek az átállásnak
ki viseli majd a beruházási költségeit. A kormány egyébként nemcsak a hatékonyságból származó plusz 95 milliárd áfabevételre számít, hanem arra is, hogy a rendszer bevezetésével jobban kiszűrhetők a kevesebb áfát befizető cégek, és célvizsgálatokkal ezeket a cégeket is figyelemmel tudják kísérni, vagyis az átfogó adóellenőrzések hatékonysága is megnő.

Tb-plafon eltörlése

Nem kifejezetten a kereskedelmet érinti, de adózás szempontjából meg kell említeni az úgynevezett tb-plafon eltörlését, ami a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás eltörlését jelenti. 2012-ben a havi járulékplafon 662 ezer forint volt, vagyis az efölötti jövedelemre nem kellett a tb-járulékot megfizetni, a jövő évtől kezdődően viszont már igen. Ez a megszorítás pár százezer magánszemély adózót érint, és ettől mintegy 51 milliárd bevételt vár az állam.

Bővül a fordított áfa köre

A fordított áfa bevezetése viszont már az ágazat egészét érinti; ezt idén júliusban vezették be a gabonára, olajos magvakra, most pedig a sertéságazatban is bevezetésre kerül.
Ez is az adóhatékonyságot növelő eszköz lenne, mintegy tízmilliárd pluszbevételt vár ettől a kormány. A fordított áfa bevezetését az indokolta, hogy a visszaigénylésekhez képest
a befizetések jelentősen elmaradtak. Ha az áfatörvény módosítása elfogadásra kerül, akkor ez már elvben 2013. januártól megvalósítható.

Állami kézben a dohánytermékek kiskereskedelme

Az adóváltozásokkal kapcsolatban Biczó
Péter említést tett a válságadók kivezetéséről, ami a kereskedelmet, a telekommunikációt és az energiaszektort érinti. A kereskedőknek a forgalom után számított sávos adó is várhatóan kivezetésre kerül.

Több helyen lehetett olvasni az áfacsökkentés lehetőségéről is, de a jelen helyzetben ennek megvalósulása valószínűtlen. A várható élelmiszer-árrobbanás nehéz helyzetbe hozza
a kereskedelmet, és az áfacsökkentés a feketekereskedelem visszaszorítását segíthetné elő, hiszen az áfa nélkül értékesített termékek kereskedelmével a tisztességes élelmiszer-feldolgozók és kereskedők nem tudnak versenyezni – mondja Biczó Péter.

További változás, hogy jövőre államosítják a dohánytermékek kiskereskedelmét, ami a dohányipar működését alaposan átírja. Ezután az állam adja ki a kiskereskedőknek a dohánytermékek forgalmazásának engedélyét, illetve elveszik azoktól, akik jelenleg ilyen termékeket forgalmaznak. Az állam által bizonyos szabályok szerint meghatározott egységek fogják forgalmazni a dohánytermékeket. A jövedéki adó jelentős emelése is bejelentésre került a következő évtől.

Kapcsolódó cikkeink