Magazin: „A hulladékmentes gazdaság még egy darabig utópia lesz”

A körforgásos gazdaságot illetően a feladatok több irányba mutatnak. Tervezési oldalról már nem elég, hogy az áruvédelmi, logisztikai és marketingkövetelményeket vagy a fogyasztói elvárásokat kielégíti egy csomagolás, most már azt is meg kell tervezni, hogy amikor hulladékká válik, anyagában hasznosítható legyen, és igazodjon a hulladék várható képződésének helye szerinti hulladékkezelési technológiákhoz.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– Felgyorsulni látszanak új hulladékhasznosítási technológiák fejlesztései. Sokan az ún. kémiai újrahasznosítástól várják – nem alaptalanul – a csodát. Termokémiai folyamatok eredményeként a műanyagokból szintetikus gáz, illetve szintetikus olajok állíthatók elő, és az így kapott újrahasznosított nyersanyagok kiindulási anyagként (friss nyersanyagként) használhatók. Ez nagyon fontos iránynak látszik, amely, ha gazdaságosan üzemeltethető, megoldást jelenthet a műanyaghulladékok kérdésére – mondja Nagy Miklós.

A CSAOSZ 2018. évre vonatkozó statisztikai adatgyűjtése, a megelőző évhez képest – értékben mérve – 9%-os forgalombővülést mutat, és 628 milliárd forintos forgalmat generált. Ez a teljesítmény a nemzeti GDP 1,6%-át adja. Magyarország csomagolószer-felhasználásának anyagfajtánkénti megoszlása megegyezik a fejlettebb gazdasággal rendelkező országok ugyanezen mutatóival, a két vezető anyagfajta a papír és a műanyag. Értékben mérve 2018-ban a papír 235 milliárd forint, a műanyag 243 milliárd forgalmat bonyolított, ami együttesen a teljes forgalom 76%-át tette ki.

Szükség van az erőművekre

A hulladékégető erőművek kapcsán a főtitkár elmondta: szükség lenne rájuk, mert bizonyos csomagolások hasznosítása más módon jelenleg nem, vagy gazdaságosan még nem elképzelhető.

– A körforgásos gazdaság programja az anyagok minél hosszabb ideig való rendszerben tartását tűzte ki célul. Ennek a programnak a szélső, sokszor hallható változata, a „zero waste”, azaz a hulladékmentes gazdaság az én világlátásom szerint még egy darabig utópia. A hulladékká vált csomagolások anyagában való újrahasznosítása terén sok termék esetében gondos, holisztikus tervezéssel és fegyelmezett, valamint ösztönzött hulladékgazdálkodással jó eredmény érhető el – hangsúlyozza Nagy Miklós. A főtitkár úgy látja, mindig lesznek olyan termékek, amelyek anyagmaradványt hagynak a csomagolásban, és ezzel a hasznosítás lehetőségét meghiúsítják, ám ezek a hulladékok attól még hasznosak és energiatermelési célra – ipari körülmények között – ragyogóan felhasználhatók.

A világon kitermelt kőolaj minimum 80%-át fűtésre és közlekedésre üzemanyagként használják fel. A kőolaj 4-6%-át fordítják évente műanyaggyártásra és annak 40%-át csomagolási célú műanyagok előállítására. A számokból következik, hogy az anyagában nem hasznosítható csomagolások energetikai célú égetése a 80%-os értéket érdemben nem módosítaná. Az EU néhány évvel ezelőtt még adott (volna) támogatást erőművek építésére, ám az utóbbi időszakban már nem nyerhető ilyen célra pályázati pénz. Az égetés levegőszennyezéséhez pedig legyen elég az, hogy Dunaújvárosban, a papírgyár területén létesített erőmű tisztább levegőt bocsát ki, mint amilyent a település egyéb részein mérnek, ismerteti a tényeket a CSAOSZ főtitkára.

Élet műanyag nélkül

Az utóbbi pár évben a műanyag szitokszóvá vált. Nagy Miklós szerint ez a közvélekedés az ismeretek teljes hiányát mutatja.

– Műanyag nélkül ma nem lehetne Londonból Sydney-be leszállás nélkül elrepülni, autóink száz kilométerenként legalább fél-egy literrel többet fogyasztanának, mobiltelefont, laptopot pedig valószínűleg csak kézikocsival mozgathatnánk. Meggyőződésem, ha csak az a cél, hogy ne, vagy radikálisan csökkentett mennyiségben használjunk műanyagot, akkor gondos tervezéssel, a gondolkodásunk „restartolásával” jó eredményeket lehet elérni. Ugyanakkor szinte biztos, hogy összesített környezetterhelést tekintve rosszat teszünk. Ma már elérhetők, de nagyon költségesek azok a szoftverek, amelyek segítségével rövid idő alatt objektíven meghatározhatók egy-egy csomagolószer-fajta környezetterhelési mutatói. A műanyagok teljes körű kiváltásának mai nézetem szerint még nincs meg az alternatívája – véli Nagy Miklós.

A komposztálható műanyagok egyre nagyobb arányú terjedése kapcsán a főtitkár úgy fogalmazott: ezek az anyagok CO2-kibocsátás szempontjából előnyösek, de azok sem maguktól, a környezetben szabadon szertehagyva, eldobva, nyom nélkül bomlanak le. Többnyire ipari környezetre van szükség, ellenőrzött technológia mellett és persze olyan mennyiség együttes kezelésére, ami gazdaságossá teszi a folyamatot, és szelektív gyűjtésük ugyanúgy megoldandó, mint minden más csomagolóanyagé, komposztálási szempontból nem kívánatos a zöldhulladék közé keverni, tömegműanyagokkal vegyülve pedig tönkreteszik a másodnyersanyagot.

A körforgásos gazdaságé a jövő

A hazai csomagolószer-felhasználást illetően a főtitkár kiemelte: Magyarországon az egy főre jutó csomagolószer-felhasználás – ami közvetlen kifejezője egy ország fejlettségének – kb. 100 kg/fő/év, ez EU-szinten 168 kg/fő/év. A csomagolóipar nem szűkölködött beruházásokban az idei évben: három csomagolástechnikai gigaberuházást jelentettek be, Debrecenben komplett csomagolási megoldásokra épít gyárat egy multicég, az indiaiak műanyagfólia-gyárat nyitnak Balassagyarmat környékén, de „kisebb” néhány milliárdos beruházásról is gyakorta kap hírt a CSAOSZ.

Ha csomagolásról beszélünk, kihagyhatatlan téma a körforgásos gazdaság. Az Európa Parlament már egy éve elfogadta ezzel kapcsolatos programcsomagját. Nagy Miklós úgy látja, a program meglehetősen felkavarta a kedélyeket, és sokan belátták, hogy valamit tenni kell.

– A csomagoláskibocsátást mérsékelni szükséges, a képződő hulladékokat hatékonyabban kell kezelni. Ebben általános egyetértés van minden felelősen gondolkodó között. Sorban születnek a tervek, hallhatjuk a bejelentéseket, több közülük figyelemre méltó is. Ugyanakkor a megoldás szerintem még nem született meg, valószínűleg nem is egy megoldás lesz. Nekünk csomagolásfejlesztőknek arra az ellentmondásosnak tűnő helyzetre kell megtalálnunk a választ, ami a fogyasztás folyamatos növekedése közepette, az áruk maradéktalan védelmét nem veszélyeztetve csökkenti a csomagolószer-felhasználást, mondja a főtitkár.

WorldStar: ismét jól szerepeltek a magyar tervezők

A CSAOSZ idén 36. alkalommal hirdette meg a Hungaropack Magyar Csomagolási Versenyt. A verseny hagyományosan jó színvonalú volt, a díjazottak pedig jogot nyertek arra, hogy induljanak a Csomagolási Világszövetség WorldStar csomagolási világversenyén. E fórumon a magyar tervezők hagyományosan jól szerepelnek, a tavalyi versenyen 5 világdíjat érdemeltek ki, az utóbbi húsz évben pedig 108-at. A verseny alapvető célja a hazai csomagolástechnika előrehaladásának bemutatása és az újdonságok mielőbbi széles körű elterjesztésének önzetlen segítése. //