A gyengébb minőségű élelmiszerek lehetnek a válság nyertesei

(Fotó: Pixabay)

A szakember szerint úaz élelmiszerárstopok kivezetésére már 2023 első negyedévének végére sor kerülhet, és a következő évek nagy feladata az öntözött területek növelése, az állattartó telepek fejlesztése és a Közös Agrárpolitikának való megfelelés kell, hogy legyen – írja az Agrárszektor.

„Csak az alapanyagárak emelkedése, az energia árának elszállása és a bérköltségek növekedése 18-19%-kal növelte az inflációt idén, ehhez jöttek még a háborúhoz köthető tényezők, az árfolyamcsökkenések és a különféle adók” – mondta Csányi Attila a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A Bonafarm Csoport vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem lehet minden áremelkedést a kormányzati intézkedések és a szomszédban zajló háború rovására írni, hiszen a döntéshozók az elmúlt időszakban csökkentették a társasági adókat, növelték a béreket és kedvező támogatási környezetet teremtettek. A szakember arra is rámutatott, hogy az infláció jó része alapanyagfüggő, vagyis ha az alapanyagok terén jelentős drágulás történik, akkor annak mindenhol érezhető hatása lesz. De vajon az idei év magas inflációja megérte-e az elmúlt évek növekedését? – idézi szavait a lap.

A szakember szerint a jövő nem félelmetes

Csányi szerint a növénytermesztés terén Magyarországon elegendő árualap van, a raktárak tele vannak, és ha ezeket a készleteket sikerül megmozdítani, akkor ezen a téren nem várható további áremelkedés, még ha az ágazat költségei jócskán meg is emelkedtek. A takarmányozás terén azt lehet látni, hogy a növénytermesztés költségei beépülnek az árakba, így ezen a téren valószínűleg már nem lesz újabb áremelkedés. Ugyanakkor a szakember szerint, hogy az áremelkedések nagy vesztese a sertés lehet, ahol egy 30%-os áremelkedésre lenne szükség, de nincs kilátás ekkorára. A tejágazatban 5-15%-os áremelkedésre számítanak, egy rövid távú emelkedés után az év második felében korrekció várható, a baromfinál pedig várhatóan januárban fognak tetőzni az árak, aztán pedig stagnálásra, vagy visszaesésre lehet számítani. – olvasható az Agrárszektorban.

Egy felmérés kapcsán Csányi Attila elmondta, hogy a lakosság legszegényebb rétege mintegy 26%-kal fizetett kevesebbet az élelmiszerekért

A szakember emellett beszélt arról is, hogy a következő időszakban áruhiánytól nem tartanak, ám arra igenis fel kell készülni, hogy nőni fog a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerek iránt.

„A kormányzatnak a következő években oda kell figyelnie, hogy az élelmiszeriparban a támogatásokat a kereslet alapján, célprojektekre használják fel, a növénytermesztés és a növényvédelem és az állattartás terén pedig a Közös Agrárpolitikában foglaltaknak megfelelve járjanak el” – mondta Csányi Attila.

Agrárszektor