A félkemény sajtok térvesztését hozta az áremelkedés
A tavalyi év végén beindult árszínvonal-emelkedés mintha felnyitotta volna a vásárlók szemét: vannak más sajtok a hirtelen megdrágult trappistán kívül is. Azt nem tudni, mennyire lesz a félkemény szegmens piacvesztése tartós, de mindenképp jó lehetőség adódik a piaci szereplők előtt a hazai sajtkultúra fejlesztésére, amellyel próbálnak is élni.
A tavalyelőtti mennyiségi eladás-növekedés és értékbeli csökkenés után 2010-ben fordult a trend: mennyiségben csökkent, értékben emelkedett a sajtértékesítés. Józsa Gábor, a Pannontej Zrt. trade marketing menedzsere így látja ennek hátterét:
– Egyik ok az, hogy a lyuknélküli préselt sajtok átlagára nagymértékben nőtt, így visszaesett keresletük. Másik okként a promóciós arányok változása nevezhető meg, ugyanis 2010-ben a sajtpiacon a promócióban értékesített mennyiség csökkent. Így, bár többet költöttek sajtra a vásárlók, mégis visszaesett a mennyiségi kereslet.
A sajt egyike azon élelmiszer-kategóriáknak, ahol erőteljes az importtermékek jelenléte. Ezért az általános áremelő tényezőkön túl – energia- és csomagolóanyag-árak növekedése stb.– a világpiaci trendek is nagyban befolyásolják a hazai piacot.
– Tavaly készlethiány keletkezett az unióban, amely az év második felében erőteljes áremelkedést indított be. Így pár hónap alatt az átlagárak néhány sajttípusnál elérték, sőt, bizonyos szegmensekben meg is haladták a 2009-es árszintet – világítja meg az összefüggéseket Strasser-Kátai Bernadett, a MONA Hungary Kft. tulajdonos-ügyvezetője. – Április–májusra ez az emelkedés megállni látszik, sőt, árcsökkenés prognosztizálható. Bár ez még számtalan világgazdasági tényezőtől, árfolyammozgásoktól függ.
Nagyobb szelet a szeletelteknek
A Nielsen piackutatási adatai közül talán a leglényegesebb, hogy egyre kevésbé trappistacentrikus a hazai fogyasztás – legalábbis a félkemény szegmens vis�szaszorulása erről tanúskodik. Persze az a jövő zenéje, hogy ez a trend mennyire lesz tartós. A trappista piaccsökkenésében ugyanis átlagárának emelkedése komoly szerepet játszott.
– Miután a félkemény sajtok szegmense a legnagyobb, eladáscsökkenésüket a stagnáló árú nagylyukú sajtok és a növényi zsíros, olcsó termékek piacának növekedése sem tudta ellensúlyozni – mondja Józsa Gábor. – A fogyasztók egy része minőségben és árban lefelé váltott, egy kisebb része felfelé, és egy bizonyos réteg visszafogta fogyasztását, ritkábban és kevesebbet vásárolt. Az ömlesztett és lágy sajtok piaca kismértékben növekedett, a füstölt sajtoké stagnál, árszínvonaluk közel változatlan. A kereskedelmi márkák szerepe jelentős, minőségük változó, ez a folyamatos beszállítóváltásokank is köszönhető.
Ugyancsak kiemelésre kívánkozik a piaci tendenciák közül, hogy – kilogrammra vetített magasabb áruk ellenére – nőtt a szeletelt sajtok aránya. Ennek hátterében minden bizonnyal a nagybevásárlások ritkulása áll. A fogyasztók takarékoskodási megfontolásokból a kevesebb költésre „okot adó” lakóhely közeli üzletek felé fordultak, ott pedig a kisebb egyszeri költést jelentő szeletelt sajtokból a korábbinál többet vásárolnak.
Jó kilátások
A prémiumkategória szereplői optimisták a jövőt illetően. Kaposvári Anna, a dán Arla Foods magyarországi képviselője eladásemel-kedésről számol be saját házuk tájáról. Például a Castello kékpenészes sajtjaikból 2010-ben az előző évhez képest közel háromszoros mennyiséget, csaknem 40 tonnát értékesítettek. Ugyancsak sikeresen debütált a Finello brand alatt futó reszeltsajt-család, amely a bevezetés évében már közel 20 tonnát teljesített.
Kaposvári Anna szerint azok a háztartások, ahol meg tudnak engedni maguknak egy kis kényeztetést, szívesen választanak minőségi, megbízható termékeket.
– Egyre többen hódolnak az otthoni főzés örömeinek, akár gazdasági megfontolásból, akár szabadidős tevékenység céljából. Terjed az egészséges ételek fogyasztása, egyre inkább teret nyer a mediterrán konyha – sorol további, derűlátásra okot adó érveket. – Az átlagosnál kicsit jobban élő emberek nagyon kevés idővel rendelkeznek, számukra fontos, hogy jót és gyorsan tudjanak elkészíteni, elfogyasztani.
Nagyrészt a középső, illetve felső szegmensbe pozicionálta termékeit a SZEGA Camembert Kft. is, amelynek ügyvezető igazgatója, Gábossy Ádám, 2010 végétől érzékelte eladásaik kisebb volumenbeli növekedését, ami az év elején folytatódott. De a piac mozgatórugója továbbra is az árverseny, ami miatt igen széles az alacsony minőségű sajtok választéka, ez pedig önmagában is gátolja a sajtkultúra fejlődését.
– Nagyon örülnék neki, ha a fogyasztók fogékonyabbak lennének arra, hogy a hagyományosan vásárolt termékek mellett számukra még ismeretlen termékek is bekerüljenek a kosarukba – árulja el Gábossy Ádám.– Szerintem erre meg is lenne az igény, amit sajnos jelentősen visszafog a fogyasztók jövedelmi helyzete, és az a tény, hogy Magyarországon a minőségi élelmiszerek alulreprezentáltak egy átlag magyar fogyasztói kosárban. Ebben nagy segítség lehetne a média, amelynek nagyobb szerepet kellene játszania a tudatos fogyasztási szokások fejlesztésében, ami jelentősen hozzájárulhatna az ízlés színesedéséhez, és segítséget nyújthatna a magasabb minőségű (esetenként egészségesebb) termékek gyártóinak, forgalmazóinak.
Töltött lágy sajtok Montice márkanév alatt
A magyar sajtpiac tehát még mindig nem elég fejlett, a trappistacentrikusság csak igen lassan csökken.
– Bár a legtöbb tejtermék-kategóriában – például a joghurtoknál – nő az egészségtudatosság szempontjának szerepe a termékválasztásban, ez a sajtkategóriában nem egyértelmű – hívja fel a figyelmet Strasser-Kátai Bernadett a MONA Hungary részéről. – A fogyasztók jellemzően nem nézik meg az üzletben például a sajt zsírtartalmát, ezért az innovációk sem erre a területre koncentrálnak.
A MONA Hungary is bízik a sajtkultúra lassú, de folyamatos fejlődésében. Éppen ezért elsősorban a kisebb, prémiumszegmensekben látnak jó lehetőségeket. Ugyanakkor azt is látják, hogy ezeknek a prémiumszegmenseknek a növekedési pályára állítása igen komoly marketing-befektetéseket igényel.
– Legfrissebb újdonságaink különleges, a hazai piacon egyedülálló, fatekercsbe göngyölt, töltött lágy sajtok, amelyeket a fehér tejtermékeink védjegyeként szolgáló Montice márkanév alatt vezetünk be – számol be a legfrissebb újdonságukról a tulajdonos-ügyvezető.
A cég a szakma tájékoztatása mellett a gasztronómiai magazinokban szeretné népszerűsíteni újdonságait. A fogyasztókat kóstoltatásokon győzik meg az új termékeik különleges minőségéről. Szep-tembertől ezek a sajtok is részt vesznek a cég online oldalain futó promócióban.
A MONA Hungary ezenkívül trappista és eidami sajtokkal, valamint egy magyar „hungarikummal”, a pálpusztaival versenyez a sajtpiacon.
A Tihany már a Facebookon is
A Pannontej Zrt. is szüntelenül fejleszt, folyamatosan törekszik válaszolni a változó fogyasztói igényekre. Józsa Gábor a közeli terveikről ugyan nem szeretne konkrétumokat elárulni, a marketingmunkáról azonban szívesen beszél:
– Igyekszünk a szűkös gazdasági helyzetben még hatékonyabban elérni a célközönségünket, ennek mikéntje márkánként változó. Legismertebb sajtmárkánk, a Medve, mindenkihez szól, így a tömegmédia alkalmas fogyasztóink elérésére, a továbbiakban is használjuk a tévét. A prémiummárkáink esetében, mint a Tihany Válogatás Ínyenc és Szendvics, valamint a Pannónia, törekszünk a célzott elérésre, ezért hoztuk létre áprilisban a Tihany Válogatás Bisztro Facebook-profilt, ahol sok érdekesség várja folyamatos újdonságokkal az érdeklődőket, a sajtkultúrával és gasztronómiával kapcsolatban. A Tihany Válogatás Bisztro séfje Bereznay Tamás mesterszakács.
Sajt gyerekeknek a SZEGA Camemberttől
A SZEGA Camembert Kft. az év folyamán több új, a magyar piacon eddig ismeretlen termékkel is jelentkezik.
– Egyik termékünkről annyit elárulhatok, hogy elsősorban a gyermekekre fókuszál, mind csomagolásában, mind pedig ízvilágában – informálja lapunkat Gábossy Ádám.
Marketing tekintetében az ügyvezető a leghatékonyabb eszköznek még mindig a jól előkészített akciókat és az ezt támogató áruházi újságos megjelenést tartja. Bár a közelmúltban kipróbálták a kóstoltatást és az óriásplakátot is, de ezek az eredményekhez képest túl drágának bizonyultak.
– Ebben az évben még egy nagyszabású marketingkampányt tervezünk, amely megkülönbözteti a fogyasztókat vásárlási szokások, anyagi lehetőségek és korosztályok szerint – teszi hozzá Gábossy Ádám. – A kampány fő célja minél több célzott információ nyújtása a vásárlóknak a termékekről. Szeretnénk, ha a mai gyakorlattól eltérően ez nem egy egyoldalú információáramlást jelentene, ezért nagy hangsúlyt fogunk fektetni a vásárlói visszajelzésekre. Célunk, hogy egyfajta folyamatos kommunikáció alakuljon ki köztünk és a vevőink között.
Szeletelt kéksajt az Arla Foods portfóliójában
Az Arla Foodsnál a kényelmi fejlesztések állnak előtérben. Ilyen például a Castello 100 grammos, kékpenészes sajtok visszazárható csomagolása.
– Szintén különleges a csomagolása kedvenc Apetina-sajtomnak, a sólében érlelt, bazsalikomos-oregánós, light Apetinának – árulja el Kaposvári Anna. – A termék dobozán belül van egy „kosár”, amelynek segítségével a sajtkockákat egy mozdulattal ki tudjuk venni és lecsöpögtetni. Illetve, ha esetleg ellen tudunk állni a csábításnak, és nem fogyasztottuk el azonnal a teljes adagot, a kosarat visszaengedve a sós lébe, még napokig tárolhatjuk a terméket a hűtőben.
Az azonnal fogyasztható, felkockázott feta jellegű (krémfehér) Apetina termékek forgalma folyamatosan nő. Sikereihez hozzájárulnak az olyan ötletes termékkapcsolások, mint például az Eisberg kész salátákkal való kombinálása. A márkacsalád új tagja egy szárított paradicsomos snack.
A Castello család pedig egy, a piacon egyedülálló termékkel, a szeletelt kékpenészes sajttal bővül.
– Marketing tekintetében jórészt BTL-aktivitásokat tervezünk. Leginkább kóstoltatásokkal és árakciókkal érjük el fogyasztóinkat. Nagyon kevés nyomtatott megjelenést tudunk az idén vállalni. Ezek közül a legkomolyabb a Stahl Magazinnal való kooperáció. A folyamatos hirdetés mellé idén júniusra és novemberre kampányt is tervezünk a megújult www.stahl.hu oldalon, fogyasztói promócióval kombinálva – tekinti át Kaposvári Anna. – Eladáshelyi ösztönzésben a másodlagos kihelyezéseket preferáljuk, illetve az áru előtt megjelenő „új”, vagy „akciós” megjelöléseket.
Sz. L.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Évente 35 billió euróra kárt okoz az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásait kutató potsdami PIK Intézet (PIK) tanulmánya szerint…
Tovább olvasom >Nehézségekbe ütközött a MyPrice (Mere) belgiumi terjeszkedése
A MyPrice orosz diszkontcég bejelentése, miszerint hamarosan megnyitja Belgiumban negyedik…
Tovább olvasom >Limitált kiadású őszibarack és lime ízekkel jelentkezik a Pepsi idén nyáron
A grillpartik szerelmeseinek szánt italok a vállalat azon stratégiájába illeszkednek,…
Tovább olvasom >