A COVID árnyékában a baromfiipar

A feldolgozott termékek irányába tolódik el a kereslet. Fotó: Magánarchívum

„Miközben a koronavírus-járvány hat az összes iparágra, a baromfi- és az élelmiszeripar kedvezőbb helyzetben van, mint a vendéglátás, a turizmus vagy a légi közlekedés. A baromfinak két alapvető értékesítési csatornája ismert: a kiskereskedelem és a vendéglátás (HORECA). A COVID előtt Európában 60 százalék volt a kiskereskedelem és 40 százalék a HORECA-szektor részesedése a baromfitermékek értékesítésében, csakhogy a szállodák, az éttermek és az iskolák részleges vagy teljes bezárása drasztikusan átrendezte ezeket az arányokat. A 40 százalék szinte a nullára redukálódott, és ennek csupán a felét tudja kompenzálni a kiskereskedelem. Van tehát egy 20 százalékos többlettermelés Európában a COVID miatt” – mondta Szabó Ákos, az évi 2 millió libát, 10 millió kacsát és 15 millió csirkét előállító és 1800 főt foglalkoztató ( a Tranzit Food és a Marneváll Zrt.-t is magában foglaló)Tranzit Csoport vezérigazgatója, hozzátéve, hogy cégcsoportjuk a megoldás tekintetében is világos vízióval rendelkezik, mivel 30 éves fennállásuk óta a mottójuk: „nem nyafogunk”!

A kacsa a jövő csirkéje

A kiskereskedelmi láncoknak 20-30 százalékkal nőtt a forgalmuk a HORECA-szektor bezárása miatt. Egyes baromfifajták (csirke, pulyka) ezt az átrendeződést jobban viselik, míg mások (húsliba, kövér liba) kevésbé. A liba jellemzően szezonális termék (Márton-napon és Karácsonykor, családi, baráti és vállalati eseményeken fogyasztjuk), csakhogy az éttermi fogyasztás most nulla Európában. A csirke és a pulyka esetében a HORECA bezárásából származó bevételcsökkenést részben kompenzálja a kiskereskedelem forgalomnövekedése. A kacsánál is hiányoznak az éttermek, de ott a kiskereskedelemben tudtak növekedni a friss GMO-mentes termékeikkel. „Szoktuk mondani, hogy a kacsa a jövő csirkéje. Európában és a régiónkban is extrém módon nő a kacsa fogyasztása, köszönhetően az utóbbi évek jóléti növekedésének. A kacsa szezonálisból egyre inkább napi fogyasztási cikké válik. Komoly gátja a növekedésnek az, hogy míg a nyers termékeknek csupán 5 százalék az áfája, a feldolgozott termékeké 27 százalék. Ez ugyanis jelentős versenyhátrányt okoz a magasabb feldolgozottságú termékeknél, mint például a méltán népszerű sült kacsánál.

Mit lehet csinálni?

Szabó Ákos szerint világosan látszik, hogy az a réteg, aki eddig az éttermeknek volt a vendége, most eltolódik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányába. – Egyrészt, mert megengedheti magának, másrészt, mert úgy gondolja, hogy az így felszabaduló idejét a családjának vagy a kedvtelésének szentelheti. Míg egy egész kacsa előkészítése, megsütése igénybe vesz 1,5-2 órát, addig a félkész kacsát a háziasszony csak bedobja a sütőbe és fél óra múlva ehet a família. Látva ezt a trendet, számunkra is kirajzolódott a feladat: a kínálatunkon belül növelni kell a sült és a panírozott termékek arányát. Ezt a folyamatot a COVID csak még inkább felgyorsította – állítja a cégvezető. „Örvendetes látni, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók, visszaszorult a pazarló és az impulzív fogyasztás. Jelentősen átalakulnak az értékesítési csatornák is. Minél kevesebb kontaktust akarnak a fogyasztók, ezért a vásárlást „beterelik” az online-térbe. A házhoz szállítás virágzik és ezek az új módik el fognak jutni a HORECA-szektorba és a kiskereskedelembe is. A beruházásainkat is az erre való felkészülés jegyében terveztük meg. Az a legfontosabb, hogy biztonságos és egészséges élelmiszert adjunk a fogyasztóinknak, a termőföldtől az asztalig kontrollálva a folyamatot. Ezért indítottuk el évekkel ezelőtt a GMO-mentes és az antibiotikum-mentes programunkat, és ezért kezdtünk el egy újabb 20 milliárd forintos beruházási csomagot” – mondta a cégvezető.