A búzát érintő lisztharmatfertőzés biomarkereit azonosították az ATK kutatói
A búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja.
A kutatók publikációjukban, amely a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg, a világszerte elterjedt gomba által a fertőzött búza környezetébe kibocsátott illékony vegyületeket azonosítják.
A GINOP-projekt keretében működő kutatócsoport távlati célja egy, az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzor – e-orr – kifejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban – tájékoztatta az ELKH szerdán az MTI-t.
A magasabb rendű élő szervezetek másodlagos anyagcsere-reakcióik során nagyszámú illékony szerves vegyületet bocsátanak ki. Ezek a vegyületek sokféle életfontosságú folyamatban vesznek részt, és szerepük van számos súlyos betegség lefolyásának megértésében és diagnosztikájában. Ilyen például a rák esetében az onkokés vagy a koronavírus esetében a kutyás vagy műszeres szűrés.
A növény-kórokozó kölcsönhatások során szintén nagy mennyiségben termelődnek ilyen illékony anyagok. Az ATK E-orr kutatócsoportja a búzalisztharmattal fertőzött növények környezetébe kibocsátott 48 illékony vegyületet azonosította és jellemezte. Ezek közül a kutatók 3-6 vegyületről mutatták ki, hogy a gomba termeli őket, és kizárólag a fertőzött növényekben észlelhetők, akár már a tünetek megjelenése előtt.
„Mindez három eltérő évjáratban, számos búzafajta különböző gombarasszokkal történő mesterséges fertőzése esetén és többféle fejlődési stádiumban is igaznak bizonyult. Ezért kijelenthető, hogy ezek a vegyületek a lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereinek tekinthetők” – írják.
Ezt a kutatóknak azóta már valós körülmények között, a szántóföldön szintén sikerült igazolniuk. Hasonló előrehaladott munkát folytatnak a búza fuzáriumos betegségével kapcsolatban is.
A természetben a környezetbe kibocsátott illékony anyagokat igen gyakran a rovarok csápjain található receptorok kötik meg, amelyek a rovarok ismert kémiai kommunikációjának fizikai alapját jelentik. A kutatók ezek mintájára fejlesztenék ki és alkalmaznák az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzort, az e-orrot. Ezzel párhuzamosan a kutatók a meglévő mérési adathalmazokon mesterséges gépi algoritmusokkal „tréningezést” végeznek annak érdekében, hogy az előrejelzés hatékonyságát az eddigieknél gyorsabbá és pontosabbá tegyék. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Egyszerre jelent kihívást a pocok és az invazív növény kiszorítása
Az utóbbi száz évben háromszor volt ilyen február, március, ami…
Tovább olvasom >Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta…
Tovább olvasom >A tudományt is átírja az AI
A robotika már nem a jövő, hanem a jelen: Magyarországon…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >