4 693 ezer fő volt a foglalkoztatotti létszám a második negyedévben

Továbbra is nőtt a szám

Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 66.9%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a – szezonálisan összevethető – tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4%-os aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.3% volt, az előző havi 3.5% után, és az előző év azonos hónapjában mért 4.0%-os szint után.

2022 júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 231,0 ezer álláskereső szerepelt, ami az előző hónapok negatív rekordjához képest kis mértékű emelkedést jelent, de továbbra is nagyon alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 30 ezer fővel kevesebb. Az álláskeresők száma 2021 júliusához képest 11,8 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékos emelkedést mutat.  A tárgyhónapban összesen 31,7 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,5%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 11,4%-kal nőtt.

2022 júliusában a munkaadók összesen 43,1 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 109,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 72,6 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,0 ezer után. 2022 II. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 2 ezerrel nőtt, az építőiparban 1 ezer fővel, a feldolgozóiparban 2 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 63 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, míg a nem piaci szolgáltatások területén 2 ezerrel csökkent.

A magyar munkaerőpiac továbbra is kiváló formát mutat, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakorolnak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott – jelentős akadály látszik az érdemben 4.7 millió fős szint fölé bővülés előtt.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő iránti kereslet szintjére, de további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. Várakozásunk szerint idén 3.3% lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, csak kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt.