2025: a mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt

Pokol László, Green Cloud vezérigazgató

A magyar energia szektor az EU-n belül is a napelemes csúcstartók között van, évek óta tartva pozícióját. Ezzel együtt a Green Cloud szakértői úgy látják, hogy mindennapokban a vállalatok komoly kockázatokkal számolhatnak. A cég szerint a piacon beszerezhető energia ára üzleti kockázattá vált, hiszen annak esetenként extrém változása jelentősen felboríthatja a vállalatok gazdálkodását, rosszabb esetben beruházások elhalasztásához vagy tevékenységek reorganizációjához, elbocsátásokhoz vezethet. A volatilissá vált energiapiac mellett az egyre több üzleti szereplőt érintő ESG-megfelelés ugyancsak kihívásokat jelent. 

A hazai vállalatok megújuló energiával, azon belül is napenergiával történő ellátása az egyik leghatékonyabb formája a versenyképesség biztosításának, ugyanis hozzájárul a karbon-kibocsátás csökkentéséhez, és a magas energiaárak ellen is alternatívát jelent. A megvalósítás azonban már többféle lehet, a működés kerete számos módon alakítható. A Green Cloud szakértői a következő kulcstényezőket azonosították, amely hozzájárulnak egy támogató és költséghatékony energiaellátást lehetővé tevő környezet kialakítására:

• Hatékony erőművek

Az ugrásszerű hazai napelem-kapacitás növekedés mögött sajnos csak közepes vagy gyenge minőségű erőműfejlesztések állnak; a legtöbb KÁT-os naperőmű ilyen konstrukcióban épült. Több esetben csak letették a napelemet, oda, ahol sütött a nap, azaz a fejlesztők nem voltak ösztönözve sok dimenziós megtérülési mutatók elérésével. Pedig látványos a különbség: egy innovatív, legmodernebb technológiával épített 50 MW-os naperőmű akár évi 100 GWh termelést is elérhet, szemben egy “hagyományos” naperőművel, ami évente legfeljebb 70 GWh termelésre képes. A többlettermelés mellett fontos értéke a modern erőműveknek, hogy órákkal ki tudja tolni a termelést egy napon belül ezzel is segítve az energiapiac egyensúlyát és az ügyfél magasabb szintű kiszolgálását. 

Ezen a most bejelentett rendelkezés sem segít, miszerint 5 évre felfüggesztik a KÁT inflációkövető árazását.

Összességében ezért elmondható, hogy most, amikor a le- és felszabályozási feladatok, a skálázható ellátási igények, a klíma kockázatok a mindennapok részévé vált, a gyenge minőségű erőművek versenyhátrányt okoznak a teljes szektornak.

• Digitalizáció, smart megoldások, adatvezérelt energiatermelés 

A hazai erőművek sok esetben elavult számítógépes- és szoftveres infrastruktúrával működnek, ami nemcsak gátja a hatékony működésnek, de egy sor problémát felvet. Ma már a legmodernebb napelemparkok esetében mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszerek végzik a folyamatos adatelemzést és az energiaellátás prognózisait, így segítve a hatékonyabb termelést és a maximális energiahasznosítást. A digitalizáció és a smart megoldások együttesen lehetővé teszik a rugalmas, fenntartható energiaellátást, ami mellett különösen fontos a megfelelő kibervédelmi intézkedések alkalmazása.

• Klímakockázatok → modern, újgenerációs naperőművek

Az extrém időjárási körülmények is egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Az egyik percről a másikra megváltozó időjárás, a hirtelen kialakult viharok komoly károkat tudnak okozni az erőművekben, ahogy erre volt példa nemrég az USA-ban, illetve a szomszédos Horvátországban is. Szélviharok esetén a napelemeket többféle dinamikus hatás éri (ábra a mellékletben, ahol balról jobbra: első torziós, második torziós, emelkedés, kígyózó mozgás), amelyek nem megfelelő tervezés esetén romba döntik az egész erőművet. Nyugodtan kijelenthető: a KÁT-os naperőművek az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási viszonyok miatt egyáltalán nincsenek biztonságban. 

Ma Magyarországon csak egy olyan naperőmű van, amely képes a vihar elleni “önvédelemre”. Az extrém időjárási helyzetek veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, ezért célszerű az újonnan építendő napelemparkokat e szempont szerint is engedélyeztetni, illetőleg szükséges a meglévő naperőművek ilyen célú fejlesztése is.

• Hibrid megoldások 

Üdvözlendő, hogy 2024-ben feloldották a szélerőmű építési tilalmat, amely egyszersmind megnyitotta az utat a hibrid megoldások felé. Nemzetközi tapasztalatok is megerősítik azt a koncepciót, miszerint a szél- és a napenergia együtt hatékony megoldását nyújthatja a fenntartható, megújuló energiaellátásnak, mert jellemzően, amikor nem süt a nap, akkor fúj a szél, ezáltal egymást váltva tudnak energiát adni. A változó igényekre optimalizált hibrid megoldások másik összetevője a rohamosan terjedő energiatárolás. Az akkumulátoros energiatárolóval is kiegészített konstrukciók verhetetlen megoldást nyújtanak, ami egyrészt az országos és/vagy helyi hálózatoknak is előnyös, másrészt lehetővé teszi a szigetüzemű működést is. 

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a fentiek mellett a teljes szakma által szorgalmazott szabályozási környezet enyhítésére is szükség van, amely lehetővé teszi egyrészt a működés optimalizációját, másrészt a piaci működésre történő átállást. Valós keresleti-kínálati piacnál pedig felértékelődnek a hozzáadott értéket adó szolgáltatások (pl. PPA), amelyek révén a hazai vállalati szektor tud értéknövelt módon működni, amely végső soron hozzájárul hazánk versenyképességéhez. A pénteki bejelentés a KÁT-os naperőművekre vonatkozóan egy jó irányba tett lépés, mert ezzel bővülhet a PPA-szolgáltatás keretében nyújtható hazai napenergia kapacitás, ám az még kérdés, hogy a helyenként nem piac-konform infrastruktúrát miként lehet piaci szolgáltatásokba integrálni. Mert adott esetben a fejlesztésre szoruló naperőmű egy szolgáltatónak, és leginkább egy magyar energiaintenzív vállalatnak egyelőre felbecsülhetetlen költségeket jelent, szemben egy olyan konstrukcióval, ahová eleve egy innovatív napelempark épült, ott ugyanis már nem merülnek fel ehhez hasonló költségek.