2009-ben nőtt a sertések száma

Hosszú idő után végre megállt a sertésállomány csökkenése Magyarországon, sőt tavaly minimális növekedés is volt. Az importdisznók aránya még mindig jelentős: a hazánkban levágott sertések harmada külföldről származik.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke szerint, ahol még lehet, ott 2013-ig át kell csoportosítani a támogatási prioritásokat az állattartásra és az élelmiszeriparra. Emellett segíteni kell – vagy legalább nem akadályozni – a konszolidációt és koncentrációt.
Állami eszközökkel kell továbbá támogatni a jó minőségű termékek promócióját. Fontos a külföldi és a magyar termékek minősítésére, megjelenésére vonatkozó hatósági eljárás harmonizálása is. Az ágazatban csökkenteni kellene az áfát, különben a legális piaci szereplők kiszorulnak a piacról. Emellett a kereskedelmi láncok által alkalmazott, a húságazat szempontjából rendkívül hátrányos következményű gyakorlatokat is korlátozná.
A decemberi statisztikai adatok szerint már 3,2 millió sertés volt az országban, ebből 226 ezer koca. A sertésállomány esetében 2008 augusztusa óta nem fordult elő stagnálás vagy növekedés, a kocaállomány 2006 decembere óta csökkent.
Éder Tamás arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben Magyarországon 4,3 millió sertést vágtak – az előző évhez képest minimálisan kevesebbet -, ami élő súlyban 480 ezer tonna. Elgondolkodtató, hogy tavaly a belföldi kínálat hiánya miatt a levágott sertések 25 százaléka importból származott. Ez az arány az év végére legalább 30 százalékra emelkedett.
A számok mögött a magyar húságazat pozitív külkereskedelmi szaldója áll.  Bár mennyiségileg több élő sertést és sertéshúst importálunk, mint amennyi exportra megy, ám a pénzügyi egyenleg szerint a kivitel értéke magasabb. A feketegazdaság aránya ugyanakkor nő az ágazatban.
A magyar húságazat nem független az uniós tendenciáktól, az uniós élősertés és hasított sertés átlagárak pedig időnként 50 százalékkal is magasabbak a világpiaci áraknál. Ez egyértelmű exportszűkülést jelent az EU számára, miközben a belső fogyasztás előreláthatóan csak csekély mértékben bővül – írja az Origo.