140 éves a hazai galamb- és kisállattenyésztés szervezeti működése

(Fotó: Pixabay)

A tárcavezető rámutatott, a galamb- és a nyúlhús kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező, egészséges alapanyag, élelmiszerforrás. A tenyésztés ráadásul – legyen szó akár hazai dísz- és haszongalamb fajtákról, hazai nyúlfajtákról – hozzájárul a genetikai erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni, amely nemcsak a múltunk, de a jövőnk miatt is rendkívül fontos – tette hozzá. Hangsúlyozta, a galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás közösségépítő erő. A közös szenvedély, a közös érdeklődés, a közös sikerek és emlékek olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről-nemzedékre. Ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt.

Nagy István arról is beszélt, hogy a galambászat és a nyúltenyésztés gazdasági hasznot is jelent

Az agrártárca támogatást nyújt a haszongalamb vásárlásához, a tenyésztők 2019 óta igényelhetik azt, eddig 117 millió forinttal segítették ezt a tevékenységet. Magyarország kiváló minőségű nyúlhúst állít elő, amely Európa-szerte keresett. A nyúlhús az egyik legegészségesebb húsféle, az egyik legfontosabb fehérjeforrás, amelynek minimális a zsírtartalma, mégis változatosan és ízletesen készíthető el. A belföldi fogyasztása 2 százalékról 10 százalékra nőtt. Mindezek alapján látszik, hogy újra kezdjük felfedezni a galamb és a nyúlhús értékeit, a termékek megjelennek a piacokon, boltokban, éttermek kínálatában is, húzta alá a miniszter.

AM