Vetőmagimportra szorulnak az oroszok
Idén lendületesen nőhet az olajos magvúakból várható össztermés Oroszországban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) számításai szerint – olvasható az agrarszektor.hu-n. Vetőmag-szükségletüket ugyan nem tudják megtermelni, de exportra bőven jut az előállított terményből. Legfőbb vásárlójuk Kína.
A három fő olajos magból – napraforgóból, repcéből és szójából – a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 17 millió tonna termést remélnek Oroszországban, 7,3 százalékkal többet, mint az előző szezonban. A napraforgó vetésterülete változatlan, de az időjárási feltételek kedvezően alakulhatnak idén, ami egy 11,6 millió tonnás termést vetít előre. A repceterületek 5,7 százalékos és a szójaterüketek 7,5 százalékos bővülése szintén pozitív elmozdulást hozhat a termés mennyiségét illetően. Így szójából összejöhet akár a 4 millió tonnás termés is – ami már az ukrán összterméshez mérhető -, repcéből pedig mintegy másfél millió tonnát várnak. Olajos magokból 34 százalékkal többet exportálhatnak a futó gazdasági évben, a fő célország Kína.
Míg 2000-ben az olajosmagvúak vetésterületét 88 százaklékban a napraforgó uralta, tavaly az aránya már csak 66 százalék volt. A diverzikáció okai, hogy növekszik a belső és a külpiacokon is az igény a magas fehérjetartalmú növények iránt, valamint nőtt az olajütők kapacitása is. Az utóbbi időben olyan piaci réseket megcélzó kiskultúrák termesztésébe is belefogtak, mint az olajlen, a sárgarepce (Camelina sativa) vagy a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius). 2016-ban ezek összterülete elérte az 1,3 millió hektárt. Tavaly csökkent a kereslet irántuk, így a vetésterületük 900 ezer hektárra csökkent. Az olajos magvúak által elfoglalt terület azonban várhatóan nőni fog, mivel a Szovjetunió szétesését követő gazdasági összeomlás után 2010 óta folyamatosan bővül az újra termelésbe vont földterület.
Az orosz olajosmag szektor pillanatnyilag erősen függ az importált vetőmagtól. 2016-ban a GM-mentes szójavetőmag 21,6 százaléka, a tavaszi repce 30 százaléka, az őszi repce 49,7 százaléka és napraforgó vetőmagjának 53,6 százaléka érkezett a határokon túlról. Ez egyben üzleti lehetőséget is jelent az európai vetőmag-forgalmazók számára, hiszen a genetikai alapok és a tenyészállatok behozatalát nem tiltja az orosz embargó. (Gönczi Krisztina, agrarszketor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Megszólalt az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az orosz Mere magyarországi terjeszkedésével kapcsolatban
Sokakat meglepett, hogy egy április eleji hír szerint a szibériai…
Tovább olvasom >Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése és csökkent a munkanélküliség februárban
Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése éves szinten februárban, amikor…
Tovább olvasom >A digitalizáció hozzájárul az élelmiszeripar versenyképesség növekedéséhez
A technológiai fejlődés és az informatikai eszközök térnyerése forradalmasíthatja az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Gondtalan fogyasztók? Jókora különbségek a középkorúak táborában
Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben,…
Tovább olvasom >18+! Az energiaital után a kóla lesz a következő?
A Magyarországon érvénybe lépő új szabályozás értelmében tilos lesz energiaitalokat…
Tovább olvasom >