Szükség van a termeléshez kötött támogatásokra a visegrádi országok agrárkamarái szerint

A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak kibővített ülésének fókuszában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) állt. A szervezetek vezetői szerint a termeléshez kötött támogatások szükségesek, amelyek jelentős szerepet játszanak az érzékeny ágazatokban a mezőgazdasági tevékenység megőrzésében. A találkozón magyar és bolgár javaslatra módosították a márciusban elfogadott Pozsonyi Nyilatkozatot a kizárólag állami költségvetési forrásból finanszírozott támogatások összegére vonatkozó határérték meghatározásával kapcsolatban.

A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak 67., kibővített ülését rendezték meg 2017. október 19-én, Budapesten. A találkozón a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Litván Köztársaság Agrárkamarája (ZUR), valamint a Horvát Agrárkamara (HPK) képviselői, illetve bolgár szakmai szervezetek vettek részt.

A találkozón szó esett a résztvevő országok jelenlegi agrárpiaci helyzetéről, az előző napon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megszervezett nemzetközi Fenntartható gazdálkodás konferencia főbb megállapításairól, az újonnan bevezetésre került növényvédő szerek használatának korlátozásáról, illetve a BioEast kezdeményezésről.

A találkozón a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttsége csatlakozott a márciusban a Visegrádi Négyek kibővített ülésén elfogadott Pozsonyi Nyilatkozathoz, miután elhárult annak akadálya. Akkor a magyar küldöttség nem tudta elfogadni azt a javaslatot, amely a kizárólag állami költségvetési forrásból finanszírozott támogatások összegére vonatkozó határérték meghatározására vonatkozott. Magyar és bolgár kérésre módosították a nyilatkozatot annak megfelelően, hogy a támogatások felső határáról tagországi szinten lehessen dönteni. A nyilatkozat módosítása a jelenlévő szakemberek szerint jelentős mértékben erősíti annak súlyát és megkerülhetetlenné teszi azt.

Ezeken túl az esemény fő fókuszában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) előkészítése állt. A kamarák képviselői támogatják egy megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező, erős KAP szükségességét 2020 után is, a gazdálkodók gazdasági életképességének biztosítása és a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióinak teljesítése érdekében. Hangsúlyozták továbbá a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását a pillérek közötti átcsoportosítás lehetőségének megőrzésével.

Az ülésén elhangzott: az érintett országok ragaszkodnak a közvetlen jövedelemtámogatás megőrzéséhez, amely biztosítja a stabilitást és a gazdálkodók likviditását. Bizonyított, hogy az nélkülözhetetlen alapja a gazdálkodás fenntarthatóságának, illetve az életképes élelmiszertermelés fenntartásának biztosításához.

A nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a termeléshez kötött támogatások szükségesek, amelyek jelentős szerepet játszanak az érzékeny ágazatokban a mezőgazdasági tevékenység megőrzésében. Ezért ezt a támogatást fenn kell tartani és hatékony pénzügyi forrással kell támogatni.

A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy támogatnak egy pénzügyileg erős és változatos KAP második pillért, ugyanakkor ragaszkodnak a vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartásához, amelyek az innovatív technológiák terjedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. A visszatérítendő támogatás és más pénzügyi eszközök csak kiegészítő jelleggel alkalmazhatók – hangsúlyozzák. Ahhoz, hogy versenyképesek és ugyanakkor fenntarthatóak legyenek a régió országai, a mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációk második pilléren belüli támogatásának az egyik fő prioritásnak kell lennie.