Száguld a német biotermelés

Dátum: 2018. 02. 13. 11:04

Holnap nyílik a világ legnagyobb biokiállítása, a BioFach – olvasható az agrarszektor.hu-n. A németek rohamtempóban fejlesztik biotermelésüket, de az igények mintha utolérhetetlenül nőnének. A legnagyobb gondot a növekvő bioállattartás takarmányszükséglete jelenti.

Nürnbergben holnap nyílik és február 17-én zárja kapuit a nemzetközi BioFach kiállítás. Háromezer kiállítót és ötvenezer látogatót várnak a bajor városba. Németország legnagyobb tartománya jeleskedik a biogazdálkodásban: a biológiai, ökológia, biodinamikus, Demeter-szövetségbe is egyéb zöld körökbe tartozó gazdaságok száma 12 ezerre tehető, az általunk művelt terület aránya pedig eléri a 290 ezer hektárt. Egész Németországban pedig 1,3 millió hektárra tehető a biogazdálkodásba vont terület nagysága, ami a teljes művelt terület 7,5%-át teszi ki. A németek célkitűzése, hogy 2030-ra 20%-ra tornásszák fel ezt az arányt.

Biogyümölcsből már most közelítik a 20%-os területi részarányt, biogabonák terén viszont alig 4%-ot tudnak felmutatni, ezzel együtt 225 ezer hektárt foglalnak el az országban. Összehasonlításképpen: Magyarországon a teljes ökogazdálkodásba vont terület nagysága szűk 200 ezer hektár. És kérdéses, hogy a 2015. évi, újonnan belépő öko-pályázati nyertesek – mintegy 70 ezer hektárral – az ötéves támogatási időszak letelte után is biogazdák maradnak-e. Ugyanis döntő többségük kaszálót, illetve legelőt vitt be a programba a hektáronkénti 26, illetve 45 ezer forintos támogatás reményében.

Pedig Németország korlátlan felvevőpiacot jelent a magyar biogabonások és biokertészek számára. De vajon mindig így lesz ez? Ne üljünk a babérjainkon! Vannak ők annyira elszántak, hogy 12 év alatt tényleg megduplázzák az ökológiai termőterületüket. Eközben a versenytársaink is iparkodnak: Olaszország, Románia, Ukrajna és Szlovákia is nagy beszállítónak számítanak Európa legfőbb biopiacán.

Németországban ma már biotartásból származik a tojások 13%-a és a juhhús 15%-a. Biotejből még csak egy szűk 4%-os arányt tudnak felmutatni a termelésben, az egyéb állati termékek részaránya pedig elhanyagolható. Ezzel együtt is komoly nehézségeik támadtak a biotakarmányok előállításával. Az import biobúza aránya 32%-ot, a biokukorica aránya 44%-ot ér el a német piacon. Évente mintegy 230 ezer tonna biogabonára van szükségük, ebből 130 ezer tonna a búza. Bioszójából pedig 20 ezer tonna az éves behozatal, és az import részaránya 90%-os.
Németországban a takarmánynak szánt biobúza termelői ára 280-330 euró között változik tonnánként, a bio takarmánykukorica 300-350 eurót is megér, de érdemes a tritikálé 220-250 eurós árát is szem előtt tartani. A takarmányborsóért pedig 400-450 eurót sem sajnálnak.

Még fantasztikusabb lenne, ha nem pusztán takarmányt állítanánk elő erre a felvevőpiacra, hanem elkezdenénk mi is vertikális pályákat építeni a gabonára, és végre eljutnánk magáig a biohúsig. De pillanatnyilag még a hagyományos búzát sem tudjuk „bőrbe kötni”. (agrarszektor.hu, Gönczi Krisztina)