Sertésből hamarosan önellátó lehet Kína
Nem túl jó hír a németeknek, ezzel együtt a német árakhoz igazodó magyar sertéspiaci szereplőknek sem, hogy Kínában évente 4-7 millióval nő a kibocsátott sertések száma – olvasható az agrarszektor.hu-n. A tempó ugyan szelídülni fog, az önellátás azonban reális közelségbe került Kínában. Ez a piac eddig több mint egymillió tonna sertéshúst vett fel Európából.
Az előzetes számítások szerint az USDA 2018-ra 45 milliós sertésállományt prognosztizál Kínában. Ez 2,3 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Tavalyhoz mérten a malac- és sertésárak is csökkentek az országban, vagyis a kínálat ismét stabilizálódott. Ágazati felmérések alapján 2017 volt az első olyan év Kína történetében, amikor kisüzemi-háztáji tartásban kevesebb volt a sertéslétszám, mint a nagyüzemekben. Az ágazat átrendeződésének köszönhetően nőtt a termelékenység. Az állomány genetikai minősége javult, ami meglátszik a választott malacok számán is. A kormányzat támogatja a szektor vertikáklis integrációját is, ami az üzemek számára jobb hozzáférést biztosít a kivaló takarmányokhoz és az értékesítést segítő marketinghez.
Kína legnagyobb sertéselőállítója, a Wen vállalat egy év alatt 19 millió sertést bocsát a piacra. A második legnagyobb, a MuYuan, tavaly már több mint 7 millió disznót állított elő, egyetlen év alatt 4 millió darabbal tudta növelni a kibocsátását. Idén ez a vállalat már 11-14 millió közé teszi az értékesített sertések számát, azaz éves szinten 4-7 millió darabbal képes növelni a termelőkapacitását. Az USDA azonban nem tart attól, hogy ez a kibocsátási lendület megmarad, ennek oka a sertésárak gyors csökkenése. Az amerikai agrárminisztérium hozzáteszi: a környzeti károk fokozódása és a rendelkezésre álló földterület csökkenése is lassítja a növekedési tempót. Az átvételi árak mérséklődése azonban a kisüzemek haszonkulcsának elolvadását jelenti, ami fokozatos lemorzsolódásukhoz vezet, azaz a nagyüzemi technológia gyors terjedése várható az ágazatban.
Kína sertéshúsinmportja 2018-ban várhatóan 7 százalékkal mintegy 1,5 millió tonnára csökken. Ez elsősorban feldolgozott termékeket jelent, például sonkát, kolbászféleségeket, főként Németországból. Az EU egész importált mennyiségét tekintve az unióból származik a Kínába érkező sertéshús kétharmada. Az exportál mennyiség viszont 220 ezer tonnára emelkedik, köszönhetően az alacsony kínai áraknak. Az ázsia ország sertéshús-kivitelének több mint fele Hongkongban talál vevőre. (agrarszektor.hu, Gönczi Krisztina)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Visszavett agresszív marketingstratégiájából a Temu
Az utóbbi hónapokban jelentős változások történtek a kínai Temu webáruház…
Tovább olvasom >Kínában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak márciusban
Kínában 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban éves szinten…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >