Magazin: Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év”

Dátum: 2018. 04. 16. 07:40

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, ami a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. 2016–2018-ban viszont a magyar fogyasztás várhatóan gyorsabban bővül a szlováknál és a csehnél – állapította meg elemzésé­ben a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016–2018-ban viszont a magyar fogyasztás várhatóan gyorsabban bővül a szlováknál és a csehnél.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

lengyel háztartások eközben 54 százalékkal, a szlovákok 42 százalékkal, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Így 2018-ban egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45 százalékkal, egy szlovák 52 százalékkal, egy lengyel pedig több mint kétharmadával. (A 2017. évi becslés és a 2018. évi előrejelzés esetében a nemzetközi összehasonlításnál az Európai Bizottság, míg a csak Magyarországot bemutató ábrákon a GKI becslését és előrejelzését használtuk.)

A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy főre jutó fogyasztásának alakulása jelentősen különböző pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintről s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tőlünk, PPS alapon azonban már egyikük sincs mögöttünk.

Leszakadásunkért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen erősen érintő 2008–2009-es világgazdasági válság, majd a 2010–2011. évi élénkítési kísérletet követő újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt ezt megelőző eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is. A fogyasztást egyrészt közvetlenül fogta vissza a reálkeresetek 2007–2014 átlagában bekövetkezett stagnálása, az eladósodott háztartások törlesztési terheinek tartós és jelentős emelkedése, 2011-ben az adórendszer alacsony jövedelműek – s ezzel a fogyasztás – kárára történt átalakítása, miközben a bizonytalan gazdasági környezet miatt a lakosság körében erősödött a megtakarítási kényszer. 2016–2018-ban viszont a magyar fogyasztás várhatóan gyorsabban bővül a szlováknál és a csehnél.

A KSH Háztartásstatisztika adatbázisa alapján (melynek adatai 2003 és 2016 közötti időszakra állnak rendelkezésre) a fogyasztás bővülésének üteme jelentős eltérést mutat az egyes jövedelmi csoportokban. Az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52–61 százalékkal között nőtt a vizsgált 13 év során, míg a 6–10. decilis reprezentánsai 83 százalék feletti bővülésre voltak képesek. Vagyis ezen időszakban nőtt az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. //