Növelni kell a mézágazat jövedelemteremtő képességét
A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége – mondta Nagy István agrárminiszter Siófokon pénteken.
A tárcavezető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének kongresszusán hangsúlyozta: már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben adják el, a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előre lépni.
Nagy István szerint a magyar méznek komoly piaca lehet Kína, amely bár az „egész világot elárasztja mézzel”, magyar mézet akar venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is, mert egyre több a tehetős polgára, akinek fontos, hogy kiváló minőségű élelmiszereket fogyasszon.
„Megvolna a magyar méz útja, csak meg kellene fordítanunk Nyugatról Keletre” – fogalmazott.
A mintegy kétszáz méhészeti szakember előtt a tárcavezető az ágazat problémái, kihívásai között szólt a méhcsaládok számának csökkenéséről és az önbeporzó napraforgóról. Megjegyezte: a méhpusztulás ütemét látva csak idő kérdése, hogy Magyarország legyen az a hely, ahol a legsűrűbb a méhpopuláció Európában.
Az önbeporzó napraforgó a miniszter szerint az egész ökoszisztémára negatív hatással lehet. A gazdálkodók a biztosabb hozam és a nagyobb termésmennyiség érdekében a napraforgó vetésterületének több mint felén már önporzó fajtát vetnek, amely nem ad nektárt. Az önporzó fajta vetésterülete drasztikusan nő, a tárcavezető az agrárkutató intézettől kérte e folyamat hatásainak vizsgálatát.
A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgó a legjelentősebb, jelenleg a teljes mennyiség 34 százalékát teszi ki, megelőzve a repcét (21 százalék) és az akácmézet (19 százalék).
A másfél évtizede alakult, a 20 ezer magyarországi méhészből 1400 tagot számláló Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete kongresszusának részvevői a kétnapos eseményen előadásokat hallhatnak a mézfogyasztás népszerűsítésének marketingeszközeiről, a környezetváltozásnak a méhészetre gyakorolt hatásairól, a bioméhészetről és egyebek mellett az akácméz pollentartalmának meghatározásáról is. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Minden tekintetben sikeres volt a SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás
Hatalmas sikerrel zárt az idei SIRHA Budapest. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi…
Tovább olvasom >Véleményezhetőek az új kertészeti és élelmiszeripari beruházási pályázati felhívások
Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új…
Tovább olvasom >Az Élelmiszermentő Központ második alkalommal segít rászoruló családokon
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai, országszerte több…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megnyílt az FHA Szingapúr, hat kiállító az Agrármarketing Centrum standján
Több mint ötvenkét országból, mintegy ezerötszáz kiállító részvételével nyílt meg…
Tovább olvasom >„Szerelmem a trade marketing” konferenciasorozat: Infláción innen és túl
A „Szerelmem a trade marketing” konferenciasorozat alcíme idén „Infláción innen…
Tovább olvasom >A világ minden tájáról vonzza az iparági vezetőket a Fruit Logistica
A Fruit Logistica, a világ vezető gyümölcs- és zöldségipari szakkiállítása,…
Tovább olvasom >