Most vagy soha: reagálni kell az agráriumban kialakult helyzetre
A magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez kulcsfontosságú a mérethatékony gazdaságok kialakítása. Az idősebb gazda generáció ezt még a jövő megoldandó problémájának tekinti, miközben a fiatal agrárszakemberek már aktuális kihívásként kezelik és kutatják a megoldásokat. Ezt mutatja, hogy a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra beadott pályamunkák közül egyre több foglalkozik a jövedelmezőség, a hatékonyságnövelés és a technológiai lehetőségek alkalmazásának kérdéskörével. A K&H ezért most összesen 1,2 millió forinttal és szakmai segítséggel járul hozzá 8 tehetséges magyar hallgató értékes kutatómunkájának folytatásához.
Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák alap-, mester- és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára idén ötödik alkalommal meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. A pályázat célja, hogy szakmai és anyagi támogatással segítse azoknak a fiatal hazai agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.
„A hazai mezőgazdaság a kiváló természeti adottságok ellenére lemaradóban van a régióban. Jól érzékelteti ezt, hogy míg Hollandiában például átlagosan 14 ezer euró értéket termelnek meg egy hektáron – sokkal gyengébb minőségű földön –, addig a magyar gazdák 1980 euró értéket állítanak elő, ami az uniós átlagnak is mindössze 40%-a. Az utolsó pillanatban vagyunk tehát, hogy reagálni tudjunk a kialakult helyzetre. Az ágazat fejlődéséhez és a jelenlegi hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen az emberi erőforrás, a technika és a technológia egyidejű korszerűsítése és a mérethatékony, fenntartható gazdaságok kialakítása. Ez utóbbi azért is kulcsfontosságú a megtérülésben, mivel a gazdáknak az önköltségre van ráhatásuk, az eladási árat azonban a piac határozza meg” – hívta fel a figyelmet az ágazat problémáira Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ünnepélyes díjátadóján.
A legutóbbi ösztöndíjpályázat arra mutatott rá, hogy míg az idősebb gazda generáció még a jövő problémájának tekinti az ágazatban kialakult helyzetet, addig a fiatalok már felismerték és aktuális problémaként kezelik és keresik a megoldást. „Egyre több pályázati anyagban jelenik meg a jövedelmezőség és a hatékonyságnövelés kérdése, illetve a precíziós gazdálkodás alkalmazásának lehetőségei. Ráadásul a hallgatók komplex megoldásokban gondolkoznak, több oldalról is vizsgálják a lehetséges megoldásokat, hiszen például a precíziós gazdálkodás esetében nem csak a tárgyi, de a személyi feltételekre is egyre több pályázat tér ki” – mutatott rá az agrárhallgatók gondolkodásmódjára Tresó István.
A 2018 őszén meghirdetett ösztöndíjpályázatra 16 felsőoktatási intézmény 44 karáról jelentkezhettek a hallgatók, és az 58 beérkezett pályamunkát két fordulóban értékelte az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri.
a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat 2019 idei díjazottjai
PhD kategória
1. helyezett – Sipiczki Zoltán
Kaposvári Egyetem – Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Jövedelmező-e a mezőgazdaság? A magyarországi agrárvállalatok jövedelmezősége és finanszírozási sajátosságai
2. helyezett – Nagy Balázs József
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
Algaalapú mezőgazdasági ágensek technológiaközpontú fejlesztése
3. helyezett – Barta Rajnai Eszter
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
Alacsony hőmérsékletű pirolízis hatása növényi minták összetételére és termikus viselkedésére
mesterképzés kategória
1. helyezett – Oláh Zsófia
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Gépészmérnöki Kar
Talaj-szerszám egymásra hatás eredményeként létrejövő talajprofilok vizsgálata laboratúriumi talajvályú és diszkrét elemes módszer alkalmazásával
2. helyezett – Pintér Levente Elemér
Szent István Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
A precíziós gazdálkodás vállalati bevezetésének lehetőségei a növénytermesztésben
3. helyezett – Fábián Boglárka
Pannon Egyetem – Georgikon Kar
Aminosavak emészthetőségének vizsgálata brojlercsirkében és pecsenyekacsában
alapképzés kategória
Gőbel Rebeka
Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar
Küzdelem az élelmiszerpazarlás ellen – hol és hogyan avatkozzunk be?
Czompó Balázs
Óbudai Egyetem – Alba Regia Műszaki Kar
Milyen megoldási javaslatokat lát az élelmiszerpazarlás megállítására?
Kapcsolódó cikkeink
Gondtalan fogyasztók? Jókora különbségek a középkorúak táborában
Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben,…
Tovább olvasom >Új fejezet a magyar mezőgazdaság fejlődésében: 475 milliárd forint a fenntarthatóság és innováció jegyében
Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervével összhangban új pályázati felhívások…
Tovább olvasom >K&H: háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, két évvel ezelőtt még három is kijött ennyiből
Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Gondtalan fogyasztók? Jókora különbségek a középkorúak táborában
Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben,…
Tovább olvasom >18+! Az energiaital után a kóla lesz a következő?
A Magyarországon érvénybe lépő új szabályozás értelmében tilos lesz energiaitalokat…
Tovább olvasom >