Kiaknázatlan lehetőségek a juh- és kecsketenyésztésben
Magyarország természeti adottságai kiválóak a juh- és kecsketenyésztésre, ám jelenleg még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van az ágazatban – idézi az agrárminiszter Agrárminisztériumban megrendezett juhtenyésztési fórumon elhangzott szavait az agrarszektor.hu. Nagy István hozzátette, világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak.
A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – mondta el Nagy István agrárminiszter. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül. Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll. Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord export-árbevételéhez. A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek.
A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni – tette hozzá Nagy István. Fontos lenne a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hiszen amíg idehaza 0,35 kg/fő/év a fogyasztás, addig ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év. Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.
A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak és nagyjából 7500 forintot egy egyedre bontva. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. A jövőben gondot kell fordítani a fajtaösszetétel korszerűsítésére, a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére.
Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek.
Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta el Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A beruházási támogatásokat eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte. Kétmilliárd forint értékben pályáztak a juhtenyésztők trágyatárolók építésére, támogatást kaptak az őshonos fajtákat tartói és előkészületben van egy, a tejtermelést segítő pályázati lehetőség is. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro…
Tovább olvasom >Hatalmas lehetőség előtt az állattenyésztők ágazata
Óriási károkat szenved az európai agrárium, a gazdák és intenzív…
Tovább olvasom >Újra várja vendégeit a Szakma Sztár Fesztivál
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >