Kockázatfelmérő információcsere
Jelentősen befolyásolják a nemzetközi transzferárazási gyakorlatot az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projektje (BEPS) keretében megfogalmazott ajánlások, melyeket egyre több ország léptet hatályba.
A BEPS Akcióterv globális érvénnyel megfogalmazott célja, hogy megszűnjenek a valódi tartalom nélküli adóstruktúrák, és fokozódjon a nemzetközi információcsere hatékonysága – ezáltal pedig nehezebb legyen az adóelkerülés. Ezt szolgálja az Országonkénti Jelentés (Country-by-Country Reporting, CbCR) bevezetése is. A Mazars összefoglalójában kiemeli, hogy a transzferár-
nyilvántartások az – adóhivatalok közötti információcserét katalizáló – Országonkénti Jelentés („CbCR”) bevezetésével háromszintűvé válnak, bár az új szabály csak a 750 millió eurós értékhatárt elérő árbevételű multikra vonatkozik. Az elképzelés szerint egy vállalatcsoportnak optimális esetben egy országban kell benyújtania az országjelentést, ennek az országnak az adóhatósága pedig eljuttatja a jelentést a többi állam adóhatóságának. A kérdés az, hogy melyik legyen az az ország, ahol a jelentést be kell nyújtani. Szintén kérdéses, hogy ha nincs optimális eset – azaz akadozik az országok közötti információcsere –, akkor milyen módon juttassák el a jelentést minden országba.
A Direktívának eleget téve már Magyarország is bevezette a szabályozást. Elsőként a magyarországi anyavállalatok, illetve az anyavállalatnak kijelölt szervezetek kötelezettek jelentéstételre a 2016-os évre vonatkozóan, 2018. március 31-i határidővel. Az anyavállalattól eltérő szervezetek első adatszolgáltatási éve 2017, 12 hónapos határidővel. A szabályozás emellett adminisztrációs kötelezettséget is előír, amelynek keretében az érintett vállalkozásoknak be kell jelenteniük, hogy kötelezettek-e CbCR beadására, és ha igen, milyen státuszban.
Az Országonkénti Jelentés tulajdonképpen kockázatfelmérés, amely megmutatja, hogy a vállalatcsoport mely országokban van jelen, ezekben az országokban mekkora árbevételt és adóalapot vallott be, ezzel szemben mennyi a létszám- és az eszközértéke. Ha tehát az adatok azt mutatják, hogy egy alacsony adózású országban kiugróan magas adóalapot vallanak be alacsony létszám és/vagy eszközérték mellett, akkor az adóhatóságok kiemelt figyelemmel vizsgálhatják a vállalatcsoportot, hiszen a jelek arra utalnak, hogy adóoptimalizációs megoldást alkalmaztak.
Jelenleg 57 ország írta alá az információcsere-egyezményt. Érdekesség, hogy az USA még nem, ha pedig így marad, ez azt jelentené, hogy az amerikai anyavállalattal rendelkező vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatainak itthon kell beadniuk az országjelentést.
Kapcsolódó cikkeink
Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók?
A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény…
Tovább olvasom >Az OECD-ben stagnált az infláció februárban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban februárban…
Tovább olvasom >Jó hír a cégeknek: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek
Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése…
Tovább olvasom >További cikkeink
„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Népszerű újításra készül a Primark
2024. május 28-án Magyarországon is megnyitja első üzletét a Primark,…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >