Gyarapodtak a magyar háztartások
Nőtt a magyar háztartások vagyona az előző negyedévhez képest, ezen belül csökkent a készpénzállomány és több lett a látra szóló betétek állománya, a lekötött betétek terhére – írja a TakarékBank elemzői nyomán az origo.
2019. első negyedévének végére 54 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona Magyarországon, ami 1 094 milliárd forintos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 751 milliárd forint gyarapodást. A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 040 milliárd forint volt 15 milliárd forintos csökkenéssel a negyedév alatt, míg az éves változás 422 milliárd forint emelkedés.
Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 109 milliárdos negyedéves növekedéssel 45 900 milliárd forintra nőtt a TakarékBank elemzése szerint.
Ebben a vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy
hosszú idő után először csökkent a készpénzállomány a lakosságnál,
22 milliárd forinttal, ezen felül viszont 80 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 25 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Kiugró összegben, 270 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 10 milliárdért eladott rövid lejáratú – elsősorban állam – kötvényeket a lakosság a negyedév alatt. Ismét aktívan vásároltuk a tőzsdei részvényeket, 20 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 39 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 38 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten magas szinten állnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87,5 százalék, a cseheknél 81,3 százalék, a görögöknél 80,5 százalék, az íreknél 76,2 százalék, a finneknél 74 százalék, a szlovéneknél 70,7 százalék, az észteknél 70,2 százalék, a lengyeleknél 65,4 százalék, a románoknál 50,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41,2 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 129,8 százalékos illetve az osztrák 128,8 százalékos szinthez képest
nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212,7 százalékos vagy a svéd 205,1 százalékos szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a hazai gazdaságnak. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: mennyi időre elég a tartalék?
A huszonéves fiatalok alig több mint fele rendelkezik megtakarítással, de…
Tovább olvasom >Itt az MBH Bank: megvalósult a hazai banktörténelem legnagyobb fúziója
Az MKB Bank és a Takarékbank május 1-jén megvalósult fúziójával olyan univerzális…
Tovább olvasom >Ezek a megtakarítások menekülhetnek meg az új 13%-os adótól
Mivel az szja-törvény szerint nem minősül kamatjövedelemnek a legalább 10…
Tovább olvasom >További cikkeink
A SZÉP-kártya negyedéves eredményei igazolják a vállalkozók javaslatát
A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve…
Tovább olvasom >Haltermelés Magyarországon: a szakma növekvő munkaerőhiánnyal küzd
Az alacsony takarmányárak és a jó vízszintek ellenére a magyar…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligencia a borászatban: az új technológia megváltoztatja a borkészítés módját
A mesterséges intelligencia forradalmasítja az amerikai borászatot, lehetővé téve a…
Tovább olvasom >