GKI: 17 százalékkal nőtt az online kiskereskedelem forgalma tavaly
A hazai online kiskereskedelem forgalma 17 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest, elérte a nettó 425 milliárd forintot a GKI Digital és az Árukereső felmérése szerint.
A 3,2 millió aktív online vásárló többet költött termékekre, tavaly az átlagos vásárlási érték meghaladta a nettó 11 ezer forintot az előző évi 10 ezer forint után – ismertette Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a növekedés dinamikája lassult, 2016-ban és 2017-ben 18 százalékkal bővült a forgalom az előző évihez képest. Az online vásárlók számának növekedési üteme is évről évre lassul.
Az online kiskereskedelmi szektor további bővülése már elsősorban az átlagos vásárlási érték növekedésétől és a rendelési gyakoriságtól függ, a kereskedelemnek érdemes a gyorsabban forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni – mutatott rá a GKI Digital vezető tanácsadója.
Tavaly az e-kereskedelem 4,5 százalékát adta a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak.
A mérések szerint a hazai vásárlók 38 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, ami 13 százalékos növekedés 2017-hez képest. Egy vásárló átlagosan 12-szer rendelt terméket az interneten, ami 7 százalékkal több az előző évinél. Az éves átlagos költés megközelítette a 133 ezer forintot.
A teljes magyar online kiskereskedelmi forgalom csaknem 80 százaléka olyan kereskedéseknél realizálódik, ahol van valamilyen offline értékesítési csatorna is.
Az online piacon az értékben mért legnagyobb forgalma a műszaki cikkeknek volt, ezt követték a játékok és kulturális termékek, a számítástechnika, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek, majd a divat és sport, a szépség és egészség, valamint az otthon és kert szektorba tartozó termékek.
Az e-kereskedelemben a műszaki cikkek mellett a gyorsan forgó, napi fogyasztási cikkek területe fejlődött a legdinamikusabban, mintegy 21 százalékkal.
A magyar fogyasztók még mindig gyakran fizetnek készpénzzel, a tranzakciók csaknem 60 százaléka készpénzes volt tavaly.
Az adatok szerint a vevők 27 százaléka fővárosi, tehát már jelentős a vidéki online vásárlók aránya. A hazai online vásárlók átlagéletkora 45 év.
A kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban továbbra is a házhoz szállítást választják, ez adta tavaly a teljesített online tranzakciók 52 százalékát. Az elmúlt évek fejlesztései miatt ez a kézbesítési mód tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá vált. Az átadópontok szerepe viszont 19-ről 17 százalékra csökkent. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >