Fejlesztési javaslatok a hazai kereskedelem versenyképességéért

– Melyek a legújabb fejlesztési irányok a szövetségben?

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– Az Európai Parlament egy 2017-es döntésével összhangban, amely kimondja, hogy minden tagállamban biztosítani kell az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatóipar együttes fejlődését, az újonnan felállított Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérte szövetségünket olyan innovatív javaslatok kidolgozására, melyek segíthetik a kisebb piaci szereplők versenyben maradását. Ennek a feladatnak kiemelkedő fontossága van a tekintetben is, hogy a jelenlegi, 2013-tól 2020-ig tartó uniós pályázati ciklusban gyakorlatilag nem voltak kereskedelmet érintő támogatások. A Független Európai Kereskedők Szövetségéhez (IRE) is abból a célból csatlakozunk idén, hogy még inkább rálássunk az uniós lehetőségekre, és javaslatainkkal befolyásolni is tudjuk azokat. Reméljük, hogy a 2021-től induló új pályázati ciklusban már a kereskedelem fejlesztését szolgáló támogatások is helyet kapnak, és azokba a jelenleg kizárt közép-magyarországi régió is becsatlakozhat. Szeretnénk, ha a kereskedelem fejlesztése mind európai, mind hazai szinten központi kérdéssé válna.

– Hogyan segíti pályázni kívánó tagjait a szövetség?

– Az MNKSZ-ben beindítottunk egy új, pályázatfigyelő szolgáltatást, melynek keretében monitorozzuk a kiírásokat, és az azokból kiszűrt, a vállalkozások számára fontos információkat rövid időn belül kommunikáljuk tagjaink felé, ezenkívül segítséget nyújtunk pályázatíró cégekkel való kapcsolatfelvételben is.

– Az év második felében milyen kérdések lesznek fókuszban?

– Szövetségi szinten leginkább a jogalkotás folyamatában kell aktívan részt vennünk. Ennek keretében továbbra is készítjük javaslatainkat többek között a túlszabályozottság kérdésében, mindazon jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek az uniós kötelezettségeken felül rónak plusz anyagi és adminisztratív terheket a vállalkozásokra. Az uniós szabályozókon túlmenő terhek rontják a hazai vállalkozások versenyképességét, ezért ezek ellen folyamatosan dolgoznunk kell.

– Mondana példát?

– Kiemelném a nagykereskedelmet sújtó, kötelező agrárkamarai tagságot, amely olyan terhet jelent, amit az élelmiszer-nagykereskedelem nem fog elbírni. Meggyőződésünk, hogy ez a törvény az ellátási lánc fontos láncszemét jelentő nagykereskedelmet tömegével fogja gyors úton visszavetni, a hazai élelmiszer-kereskedelmi struktúra pedig nagykereskedelem nélkül nem működőképes. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a nagykereskedelem kerüljön vissza a Kereskedelmi és Iparkamarához, mert az agrárium és a feldolgozóipar érdekei a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokéival nem egyeztethetők össze.

Az agrárkamarai tagdíj kiszabási rendszere nem veszi figyelembe a különböző tevékenységi körök eltérő profittermelő képességét. A kirótt tagdíj indokolatlanul és túlzó mértékben drágítja az élelmiszer-ellátási láncot, ezáltal áremelést gerjeszt, amely rendkívül kedvezőtlen a hazai feldolgozóipar, a kereskedelem és a fogyasztó számára egyaránt.

A másik javaslatunk szintén a kamarai működéshez kapcsolódik. A jogszabályok gyors ütemű változásaival egy kkv. nem tud lépést tartani, ezért szorgalmazzuk, hogy a kamarák ezen a téren segítsék minél jobban a cégeket, hogy azok felkészültek lehessenek a jogszabályi változásokból eredő kötelezettségekre. A vállalkozás működését meghatározó és befolyásoló jogszabályok rendszerét a kamarának kellene a kkv.-k számára könnyen adoptálható formában átláthatóvá és elérhetővé tennie. Mivel ilyen típusú szolgáltatásra nagy szükségük van a vállalkozásoknak, ezt a feladatot mi, a szövetségen belül próbáljuk tagjaink érdekében ellátni. Az elmúlt évek alatt az MNKSZ egy jól működő kommunikációs csatornává vált a vállalkozók körében, és tevékenységünk sok új együttműködést is eredményezett. Az általunk működtetett rendszer olyan hatékony kommunikációt indított be a hazai kereskedők között, amelyre eddig még nem volt példa. (x)