Farkas Sándor: az elmúlt negyed évszázad legnagyobb kertészeti fejlesztése zajlik

Dátum: 2018. 12. 07. 11:16

A rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeb évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán.

Farkas Sándor előadásában hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon – tette hozzá. Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő. Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, mely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta – közölte. A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, napjaink egyik fő kihívása – fogalmazott az államtitkár, aki a megoldási lehetőségek között említette egyebek mellett a digitalizációt és gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzését és a szakképzés fejlesztését. Szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezekre nélkülözhetetlenül szükség van a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében – mondta. A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség – jegyezte meg. Ugyancsak a fontos teendők között említette – elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva – intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, mely folyamatos értékesítési gondok forrása – húzta alá. A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, míg további 267 ezer hektáron tervezik ennek feltételeit megteremteni. A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növeléséről, a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiaimport-függőségünk csökkentéséről, komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről. (MTI)