Európai Bizottság: a Makói petrezselyemgyökér is oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap
Az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Makói petrezselyemgyökeret is oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássák el (ofj) – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
A tájékoztatás szerint a Makói petrezselyemgyökér egyedisége a földrajzi környezetnek, a makói tájkörzetnek, a természeti – talaj és éghajlati -, és részben emberi tényezőknek köszönhető.
A bejegyzett elnevezést viselő termék megjelöléséhez használt egyedi címkéket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) makói szervezete, a Csanád és Térsége Gazdakör adja ki, fel kell tüntetni rajtuk a Makói petrezselyemgyökér szóösszetételt és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regisztrációs számát.
Az oltalom alatt álló Makói petrezselyemgyökér elnevezést azok a termékek viselhetik, amelyik termesztése Makó, Csanádpalota, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, és Pitvaros települések közigazgatási határain belül történik.
A termék előállítás területi lehatárolása az eredetvédelem alapvető része. Az eredetvédett termékek termékleírásban meghatározott módon történő gyártásával, a védett név használatával a lehatárolt területen előállítást végző bármely gyártó élhet, üzemmérettől függetlenül. A címkét az elnevezést viselő termék valamennyi termelője megkapja – tájékoztatott az uniós bizottság.
Az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa, és ne legyen lehetőségük a gyenge minőségű összetevőket, kétes gyártási technológiát alkalmazóknak a védett névvel való visszaélésre. Ezért a Makói petrezselyemgyökér védett nevet csak akkor lehet használni, ha a termék teljes mértékben megfelel a termékleírásban megállapított technológiai, minőségi és érzékszervi követelményeknek. Nem használhatók azok a védett névre utaló megnevezések, amelyek az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >MNB: romlott Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban
Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest,…
Tovább olvasom >Februárban mérséklődött az infláció az euróövezetben és az EU-ban
Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >