Magazin: Érdemes alapozni a magyar fogyasztókra
„Kereskedelmi partnerek, valamint fogyasztók megértésére és együttérzésére van szüksége a hazai húsiparnak. Mivel nagyon jelentős átadásiár-emelési kényszer érvényesül az ágazat szereplőin fennmaradásuk érdekében.”
A fentieket Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke mondta Budapesten, hagyományos, húsvét előtti sajtótájékoztatójukon. „Még mindig viharos vizeken” címmel adott jelentést a helyzetről; amit jellemez például, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségéhez képest drágább alapanyagból kell dolgoznia. Ugyanis az élősertés magyarországi átlagára tavaly újra egész évben meghaladta az EU átlagárat; ami 2016 közepe óta folyamatosan lényegesen magasabb, mint a nagyobb nemzetközi versenytárs országok árai.
Csökkent az export, kompenzált a belpiac
Készítménygyártás esetében stagnálásról vagy kis mértékű növekedésről tudott beszámolni, míg a húsfeldolgozó és tartósító ágazatban valószínűleg jövedelemcsökkenést mutat 2018-ra az összesített eredménykimutatás. Az élősertés ára ugyan csökkent, ám a húsimport növekedett, ami nyomás alatt tartotta a friss hús piacát.
Tavaly az előző évhez képest csak 4,1 százalékkal tudott nőni a hús és húskészítmények exportja. Ezt a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési ütemet valószínűleg az afrikai sertéspestis miatt bevezetett kereskedelmi korlátozások okozták. Az exportkiesést azonban a belpiaci értékesítés plusz 8,6 százaléka kompenzálni tudta – volumenben.
„Közben viszont egyik évről a másikra növekedtek a termelési költségek, például az energia és a csomagolóanyag ára” – mutatott rá Éder Tamás. – „Ezzel egy időben a munkabérek 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A készítménygyártóknál pedig az élelmiszerkönyv szabályainak változása miatt lett nagyobb az önköltség”.
Erős, kíméletlen verseny
Két nappal a Hússzövetség sajtótájékoztatója után az Agrármarketing Centrum és a Magyar Mezőgazdaság című lap rendezett „Merre tovább sertéságazat?” címmel konferenciát szintén a fővárosban, a Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó központban.
Ahol Éder Tamás kedden abbahagyta a helyzet ismertetését, ott folytatta csütörtökön dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, aki elmondta: az ágazat importja tavaly 411 millió euró volt, míg az export értéke meghaladta a 330 millió eurót. A sertéspestis miatt az ország volumenben külpiacainak egyharmadát, értékben 43 százalékát veszítette el. Ezért is fontos összpontosítani a belföldi piacra.
A hatékonysággal kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarországon a sertés élősúlyának termelési költsége 2017-ben kilogrammonként 1,2 euró volt, míg az Egyesült Államokban 0,73 euró, Spanyolországban pedig 1,03 euró. Szintén tavalyelőtt az egységesen 30 és 120 kilogramm közötti hizlalási fázisra számolt takarmányhasznosítási érték 3 kilogramm volt, amit a hollandok és a belgák mintegy 2,6 kilogrammal érnek el.
Mindezt úgy summázta, hogy „erős, kíméletlen verseny jellemzi az ágazatot Európában, és ütőképes költségszintet kell hozni az eredményes termeléshez, a talpon maradáshoz”.
Elmondta, hogy hazai piacunkon a kihívások ellenére nőtt a termelés: tavaly az előző évhez képest 3 százalékkal, 2010 óta pedig 1,8 százalékkal – az orosz embargó és az afrikai sertéspestis okozta piaci válsághelyzetek ellenére.Legnagyobb kihívásnak az utóbbi években az árak ingadozását tartja. Viszont évente durván 10 százalékkal növekszik a keresetek reálértéke, így a vásárlóerő is. Ezzel egy időben az ágazat belföldi értékesítése is majdnem 10 százalékkal emelkedett: „Érdemes tehát alapozni a magyar fogyasztókra, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy magyar sertéshúst keressenek a piacon”.
Tudást terjeszt a marketing
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője tájékoztatta a konferencia résztvevőit tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányukról. Kóstoltatásokat tartottak élelmiszerüzletekben, rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és tizennégy vidéki településen, ahol 500-600 ezer embert érnek el. Televíziós és rádiókampányok mellett közterületeken, nyomtatott lapokban és az online térben hirdetéseken kívül tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg. Ezekkel kapcsolatban hangsúlyozta:
„Marketingünk nemcsak az eladás növekedését szolgálja és fogyasztásra ösztönöz, hanem az azt megalapozó tudást is terjeszti, és szakmai információkat is közvetít.”
A közösségimédia-felületek látogatóit is aktivizálják, többek közt influencerek bevonásával. Kampányuk egyik arca például Marton Adrienn gasztro-műsorvezető és privát séf. Már most felhívta a figyelmet a szeptemberi OMÉK-ra, ahol a sertéságazat képviselői kiváló termékekkel lesznek jelen.
Drágább virsliből többet adnak el
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek résztvevői elsősorban a feldolgozás hatékonyságának növelését sürgették. Továbbá azt, hogy a készítménygyártás fejlesztése még inkább célozza meg a fogyasztók egyes rétegeit, és hatékonyabban alkalmazkodjon a változó vásárlási szokásokhoz.
A termelői szervezetek vezetői a belföldi piac fejlesztését, a kínálat stabilizálását szorgalmazták.
A termékpálya leggyengébb láncszemének az alapanyag-ellátást nevezte Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese, majd így folytatta: „A feldolgozás pedig mennyiségben még nem eléggé hatékony. Bár ebből a szempontból a helyzetet mindenütt javítani kellene. Nemzetközi összehasonlításban a tenyésztéstől a késztermékek gyártásáig hatékonysági mutatóink 50, 60, 70 százalékot érnek el. Különösen késztermékeknél kellene több innováció és olyan termékek kifejlesztése, amelyek beleillenek az egészséges táplálkozásba.”
Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szóba hozta, hogy a magyar vágóhidak nem elég hatékonyak. Hetenként 25-26 ezer vágással szemben ennél naponta többet vágnak egy új, korszerű spanyol vágóhídon. Pedig fontos szempont, hogy magyar húsból igen jó minőségű termékeket állítanak elő a hazai gyártók.
Hollósy Tibor, a Hússzövetség elnökhelyettese, egyben a KOMÉTA 99 ügyvezető-helyettese és beszerzési igazgatója egyrészt az ágazat vállalatainak mérethatékonyságát tartja fontosnak. Másrészt a magas minőség mellett érvelt azzal, hogy javítottak a virsli minőségén, és most kilónként 1500–2000 forint közötti áron többet adnak el, mint korábban az olcsóbbakból.
B. E.
Kapcsolódó cikkeink
Megnyílt az FHA Szingapúr, hat kiállító az Agrármarketing Centrum standján
Több mint ötvenkét országból, mintegy ezerötszáz kiállító részvételével nyílt meg…
Tovább olvasom >Minden tekintetben sikeres volt a SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás
Hatalmas sikerrel zárt az idei SIRHA Budapest. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi…
Tovább olvasom >Új PICK Pickolino Roppanós mustármagos frankfurti virsli
A PICK márka nem véletlenül az egyik legismertebb a virsli…
Tovább olvasom >További cikkeink
A Borsodi a magyar futballválogatott hivatalos söre
Együttműködési megállapodást kötött a Borsodi Sörgyár és a Magyar Labdarúgó…
Tovább olvasom >1,1 milliárd dolláros megállapodást kötött a Coca-Cola és a Microsoft
Az italgyártó már közel egy éve dolgozik a generatív mesterséges…
Tovább olvasom >Tízből hat Z-generációs vásárlónak a felhasználói élmény és a megbízható értékelések a legfontosabbak
Több mint 75% vásárláskor az értékelésekre és az ügyfélszolgálatra támaszkodik…
Tovább olvasom >