Elemzők: a szeptemberi infláció alacsonyabb a vártnál

Dátum: 2017. 10. 11. 11:17

A szeptemberi fogyasztói árindex alacsonyabb lett a piaci várakozásnál, a maginfláció emelkedése viszont tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a szeptemberi inflációról kedden kiadott KSH-jelentést kommentálva.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor, az előző havi 2,6 százalék után. Augusztushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a várakozásoknál alacsonyabb szeptemberi inflációs adat egyetlen tételre, a tankönyvek árának csaknem 60 százalékos csökkenésére vezethető vissza. Az árindex részleteit tekintve továbbra is kiemelkedik a dohányáruk 8,8 százalékos éves áremelkedése, ami elsősorban az uniós adóharmonizációból fakadó jövedéki adó emelésének a következménye. Komolyabb emelkedés volt megfigyelhető az üzemanyagok árában, amiben a tavalyi alacsony bázis, valamint a szeptemberi olajár-emelkedés begyűrűzése érhető tetten.
Virovácz Péter várakozásai szerint októberben, elsősorban az energiaárak bázishatása, lefelé mozdíthatja az inflációt, vagyis az áremelkedés tartós lassulását várja. Az év egészét tekintve 2,4 százalékos inflációval számolnak az ING elemzői, valamint azzal, hogy az Magyar Nemzeti Bank tartósan laza monetáris politikát folytat, még akkor is, ha esetleg a maginfláció a közeljövőben átmenetileg elérné a 3 százalékos célszámot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője meglepetéssel fogadta a dohánytermékek árának további emelkedését, míg a többi termékkörben az árváltozások megfeleltek a várakozásoknak. Kiemelte a maginfláció emelkedését, ami leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát mutatja. Ezektől megszűrve 2 százalék közelében lenne a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.
Előrejelzése szerint az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá.
A jövő év elején, az idei év eleji magas bázis miatt, az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet. Év közben azonban az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalékos lehet a Takarékbank elemzője szerint. Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács – nem-konvencionális eszközökkel – tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is a maginfláció változatlanul emelkedő tendenciájára hívta del a figyelmet, és megjegyezte, hogy a szeptemberi 2,9 százalékos érték több mint három és fél éves csúcs. A belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik az inflációban. A folytatódó béremelkedés, illetve a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelez, amit legújabban már az olajárak alakulása sem ellensúlyoz.
A CIB előrejelzése alapján ugyanakkor a 3 százalékos inflációs célszint tartós átlépése még jövőre sem valószínű. 2017 egészét tekintve az éves átlagos infláció így 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat.
Hozzátette, az Európai Központi Bank laza monetáris politikája is erősíti a magyarországi monetáris mozgástér fennmaradását, és a jegybank erőteljes kommunikációja is a laza monetáris kondíciók fenntartása iránt mutatott elkötelezettséget jelzi. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a későbbiekben is napirendre kerülhet.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adat mögött a maginfláción kívüli tételek álltak, miközben a mögöttes folyamatok az infláció további – bár egyelőre még nem túl látványos – emelkedését mutatják. Véleménye szerint az infláció lassulását alapvetően egyszeri tényezők okozták szeptemberben, amelyek közül a szezonális élelmiszerek és szolgáltatások vártnál nagyobb mértékű árcsökkenését, illetve a tankönyvek árának nagymértékű esését emelte ki. Az idei utolsó negyedévben az Erste Bank elemzője már nem várja az infláció gyorsulását, sőt a tavalyi negyedik negyedéves magasabb bázisadatok inkább a teljes inflációs mutató lassulását sugallják. A mögöttes folyamatok azt mutatják, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba, az infláció így hamarosan – várakozása szerint már a jövő év második negyedévében – elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célját.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a szeptemberi inflációt az idényáras élelmiszerek árának 4 százalékos csökkenése is lefelé húzta, illetve a szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ára is mérséklődött.
A szakember idén decemberben 2,2 százalékos inflációra számít, az év egészében 2,3 százalék lehet az éves átlagos árnövekedés, jövőre pedig 3 százalék körül várható. Az infláció előreláthatólag jövő év júniusáig a 2-3 százalékos tartományban maradhat, majd a jövő év második felében mozdulhat el 3 százalék fölé.
Úgy vélte, a jelenlegi adat azt erősíti meg, hogy az MNB fent fogja tartanai a jelenlegi laza monetáris politikáját a jövő év első feléig. Utána várható egy lassú, fokozatos szigorítás, először a bankközi kamatok kezdhetnek el lassan elmozdulni a jegybanki alapkamat felé, így kamatemelés leghamarabb 2019-ben várható – mondta. (MTI)