Hét-nyolc százalékkal nőhetnek idén a reálbérek
A bruttó bérek az idén 10 százalék körüli mértékben nőhetnek, a reálbérek – 2,4-2,5 százalék inflációval számolva – 7-8 százalék közötti ütemben emelkedhetnek az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által csütörtökön közölt adatok szerint a bruttó átlagkeresetek 10,7 százalékkal voltak magasabbak februárban az egy évvel korábbinál. Ez az ütem jelentős gyorsulás a 2016-os 6,2 százalékos átlagos bővüléshez képest. A nettó bérek is azonos lendülettel, 10,7 százalékkal nőttek éves bázison februárban, ami reálértelemben 7,6 százalékos emelkedés.
Az elemző szerint az átlagkeresetek lendületes bővülése több tényezőnek is köszönhető, az egyik a feszes munkaerőpiac bérfelhajtó ereje, amit a történelmi mélypontra eső, 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta is jelez. Emellett a 15 százalékkal megemelt minimálbér, illetve a 25 százalékkal megnövelt garantált bérminimum is jelentősen hozzájárult a bérdinamikához – tette hozzá.
Ürmössy Gergely kommentárjában úgy vélte, az idén kitarthat a bérnövekedés üteme, éves átlagban 10 százalék körül lehet, az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést vár.
Megjegyezte: a feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy az idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Az Erste becslése szerint a gazdasági bővülés üteme az idén elérheti a 3,4 százalékot.
Horvát András, a Takarékbank elemzője is arra számít, hogy az idén 10 százalékkal nőnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Mindez a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Úgy vélte, a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Horvát András is úgy látja, hogy – az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt – a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezt az év elején némileg ellensúlyozhatja az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >A jövőben a levélnedvesség-tartamról is közöl információkat a HungaroMet Zrt.
A növényvédelmi munkák támogatása érdekében a jövőben levélnedvesség-tartammal kapcsolatos információkat…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: csak átmenetileg szűnik meg a fagyveszély
Az átlagosnál melegebb időjárásban a vegetáció 3-4 héttel fejlettebb az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >