Elemzők: 2020-tól ismét emelkedhet a külkereskedelmi mérlegtöbblet

Dátum: 2019. 02. 11. 11:25

A borúsabbra fordult világpiaci kilátások és a belföldön továbbra is erőteljes fogyasztói és beruházási keresletnövekedés miatt idén még valamelyest csökken a külkereskedelmi mérleg többlete. Az új termelőkapacitások belépése és a fogyasztás növekedésének viszonylagos lassulása nyomán jövőre ismét emelkedhet az aktívum – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent első becslését a külkereskedelmi áruforgalom tavaly decemberi és egész éves alakulásáról.

A KSH jelentése szerint az export euróban számolt értéke 4,3 százalékkal nőtt 2018-ban, az import 6,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 6,041 milliárd euró volt, 2,037 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a tavalyi év során egyszeri tényezők is fékezték az export növekedését. A WLTP bevezetése meredek visszaesést okozott az európai autó eladásokban, az egyes modellek forgalomba hozatalai engedélyének megszerzése után azonban újra emelkedhetnek az eladások, így az export is.
A tavalyi utolsó negyedévben a külkereskedelem többlete 598 millió euróval mérséklődött, így a harmadik negyedévhez képest kevésbé rontotta a GDP növekedését, amely a fogyasztás és a beruházások növekedése mellett elérhette az 5 százalékot, a tavalyi egész évben pedig a 4,8 százalékot – vélekedett az elemző.
A külkereskedelmi többlet tavalyi csökkenéséhez az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is hozzájárultak, ami az idei év elején már némileg változhat. A Takarékbank elemzői idén már csak kisebb visszaesést várnak a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belső keresletnövekedés, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt. A cserearányok romlása szintén megállhat, így a tavalyi 6,041 milliárdról idén kismértékben, 5,97 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet.
A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelmi aktívum, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez.
2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítanak a Takarékbanknál a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az idei évre szintén a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenésének folytatódását prognosztizálja. Az export kilátásai bizonytalanabbá váltak, ugyanakkor az import növekedési üteme továbbra is magas maradhat, hiszen a gazdasági növekedés hajtóereje a belső kereslet maradhat 2019-ben is – fejtette ki.
Ennek megfelelően úgy véli, hogy az áruforgalmi többlet 2019-ben alacsonyabb lesz a tavalyi évben látottnál, és a 4-4,5 milliárd eurós tartományba eshet vissza. 2020-ra azonban – a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások belépésével – ismét emelkedő külkereskedelmi többletet vár. Az idei év így várhatóan egy lokális mélypontot jelent majd a külkereskedelmi mérleg többletének nagyságában. (MTI)