Magazin: Dr. MVI

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2018. 05. 16. 07:55

Zerényi Károly az MVI elméleti szakembere, ő készíti az ipartestület számára fontos szakmai háttéranyagokat és javaslatokat, továbbá gazdasági elemzéseket, a felmérések kiértékelését, a tagság számára ő „fordítja” a szakma tevékenységét meghatározó szervezetek rendeleteinek, útmutatásainak nyelvezetét közérthetőre. Megkérdeztük, hogyan látja ő a hazai vendéglátás jellemző kérdéseit.

– Mik voltak a szakma számára legfontosabb eredmények az elmúlt években?

Zerényi Károly
szakmai tanácsadó
MVI

– A vendéglátó-vállalkozások gazdasági és pénzügyi mozgásterét tekintve komoly eredménynek számít az áfakulcs csökkentése. Ennek köszönhetően több forrás áll rendelkezésre a bérek emelésére és a működtetéssel összefüggő fejlesztések finanszírozására. Ugyanakkor a 2017-ben hatályba lépett áfaszabályozás alkalmazása bonyolult, és számos esetben nehézséget jelent a vendéglátó-vállalkozások számára, ezért minél hamarabb szükség lenne annak módosítására. Az áfakulcs csökkentését megelőzően a jövedéki törvény módosításával sikerült megoldani a bontott alkoholos italok tárolásának problémáját is, amelynek köszönhetően egy életszerű szabályozás jött létre. Emellett fontos eredménynek tartom a szerzői jogdíjak jelentős mértékű csökkentését és a díjszabás évről évre történő felülvizsgálatát. Utóbbit illetően az MVI képviseletében rendszeresen részt veszek az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel folytatott szakmai egyeztetéseken. Természetesen az eddigieken kívül a szakma számára meghatározóak a Bocuse d’Or versenyeken elért nagyszerű eredmények is, amelyek ráirányították a nemzetközi figyelmet a magyar gasztronómia és vendéglátás minőségi teljesítményére.

– Milyen a szakma kapcsolata az állami irányítással, illetve az ellenőrző szervezetekkel?

– A vendéglátó szakmai szervezetek érdekképviseleti tevékenysége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy az államigazgatásban 2011-től néhány éven keresztül egy minisztériumon belül működő vendéglátóipari osztályhoz lehetett fordulni a felmerülő problémákkal. Ebben komoly változást hozott a minisztériumi terület megszüntetése és a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozása. Az MVI-nek és más szakmai szervezeteknek is igazodni kellett az új szervezeti felálláshoz, azonban a korábbiakhoz képest körülményesebb adott szakmai kérdésben az illetékes döntéshozók elérése. Ebben előrelépést jelentene, ha az MTÜ szervezeti struktúrájában a vendéglátás különálló módon is képviseltetve lenne. Ettől függetlenül az MVI a vendéglátó-vállalkozások érdekeit szem előtt tartva törekszik a lehető legjobb együttműködésre az MTÜ-vel és az ellenőrző szervezetekkel is. Ennek keretében nagyon jó a kapcsolat az MVI és a NÉBIH között, valamint nemrégiben a NAV-val is elindult egy kölcsönös párbeszéd. Emellett az elmúlt néhány év alatt kifejezetten jó együttműködés alakult ki az MVI és az Artisjus között is. Úgy gondolom, hogy az értelmiségi párbeszédre és a magas színvonalú szakmai munkára alapozva érdemes a jövőben is tovább dolgozni a vendéglátás érdekében.

– Hogyan látja a szakképzés helyzetét?

– Ez egy nagyon összetett kérdés szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt. A jelenleg zajló munkaerőpiaci folyamatok ráirányították a figyelmet a vendéglátásban is tapasztalható szakemberhiányra. Az elmúlt években egyre több kritika érte a szakképzési rendszert, hogy az iskolákból kikerülő fiatalok felkészültsége nem igazodik a munkaerőpiaci igényekhez. Ebben többek között előrelépést hozhat az MKIK által koordinált Vendéglátás-turizmus Ágazati Készség Tanács létrehozása, ahol a munkáltatói oldal képviselőinek javaslatai alapján igyekeznek majd egy új szakképzési struktúrát létrehozni. A különböző képzéssel összefüggő dokumentumok átdolgozásánál fontos szempont, hogy meghatározzák azokat a tanulási eredményeket, amelyek összhangban vannak a szakmai elvárásokkal. Mindazonáltal véleményem szerint az egyes vendéglátóipari képzéseknél a kongruens foglalkoztatást célzó speciális tudás mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a jövőben a transzfertudás iránti munkaerőpiaci igények kielégítésére is.

– Mit jelent a szakma számára a fenntarthatóság kérdése?

– E téma a vendéglátásban többek között az élelmiszer-veszteségek csökkentésén keresztül értelmezhető. A szakma tevékenységet érintő élelmiszer-veszteségek csökkentésének lehetőségeiről az utóbbi időben egyre több fórumon lehet tájékozódni, ez is támogatja a törekvést, hogy minél több hazai vendéglátóhely tudatos módon foglalkozzon ezzel a témával. //

Címkék: ,

Kapcsolódó cikkeink