Brexit: nőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége, és ezzel az egész európai gazdaság rosszul jár
A brit alsóház tegnap újra leszavazta a brit EU-tagság megszűnéséről szóló megállapodást, a képviselők így a rendezetlen kilépésről dönthetnek. Az Atradius hitelbiztosító brexit-elemzése szerint az Európai Unió összes tagállának gazdaságát visszavetheti a kizuhanás. A tanulmány szerint hard brexit esetén a szigetországban 14 százalékkal több lehet a csőd az idén, mint tavaly. Az infláció 4 százalékos növekedése elsősorban a brit kiskereskedelmet és vendéglátóipart érinti majd, míg a kereskedelmi korlátozások főleg a gyártóipart, a vegyipart és a textilipart sújtják. Az Uniós tagállamok közül Írországban, Hollandiában, Belgiumba és Dániában várható a legtöbb csőd.
A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója szerint a Nagy-Britannia rendezetlen kilépésének legfőbb üzenete a bizonytalanság a piacok számára.– „Ez a bizonytalanság például a nagy-britanniai beruházások csökkenésében jelentkezhet, itt 7% visszaesést prognosztizálunk 2020-ig. A brit inflációt idén 4% fölé várjuk hard Brexit esetén. A font 2019 második negyedévére további 11 százalékkal gyengül majd a dollárhoz képest, és az euró esetében is gyengülésre lehet számítani. Ha nincs megállapodás, az Unió összes tagállamában csökken majd a GDP. A brit GDP 2,1%-kal, a magyar GDP 0,3%-kal eshet vissza” – mondta Vanek Balázs.
Az Atradius elemzése szerint a brit után az ír gazdaság sínyli meg a leginkább az esetleges kizuhanást. A közép-kelet európai tagállamokban, így Magyarországon is, valamint a skandináv országokban azért csökkenhet az átlagosnál nagyobb mértékben a GDP, mert nem tagjai az eurózónának, ahol a gyengülő euró segítheti az exportot.
– „A megállapodás nélküli kilépés hatásait jól mutatja, hogy például Spanyolország és Portugália a kevesebb brit turista miatt szenved veszteséget, itt a csődök számának 1%-os növekedésére számítunk. A német autóipar eleve gyengélkedik, januárban több mint 9%-kal csökkent a termelés, ezért itt még több fizetésképtelenségtől lehet tartani. Ez a hatás érkezik meg Magyarországra is, ráadásul a gyengülő euró csökkenti a magyar export versenyképességét ” – mondta Vanek Balázs.
Az Atradius elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a megegyezés nélkül kiválás nem csak a fizetésképtelenség növekedése, a GDP csökkenése, vagy a vámtarifák megjelenése miatt lényeges. A kereskedelmet lassítják majd nem díjszabással kapcsolatos korlátozások is, mint például a vámellenőrzések, vagy az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek fokozott ellenőrzése a határokon.
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Két és fél évi mélyponton a brit infláció
Két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >Évente 35 billió euróra kárt okoz az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásait kutató potsdami PIK Intézet (PIK) tanulmánya szerint…
Tovább olvasom >