Befektetés és/vagy szerelem?

Dátum: 2018. 11. 07. 11:22

Magyarországon a borászat jellemzően olyan vállalkozás, amelyet szerelemből hoznak létre. Így történt ez az ’56-ban az országot elhagyó, majd ’88-ban hazatérő Zichy Mária Terézia grófnő és későbbi férje, Clemens Twickel báró esetében is. A házaspár a szekszárdi borvidék nyújtotta lehetőségek kiaknázásával egyszerre szeretett volna valami újat létrehozni, hagyományt ápolni, és a magyar bor megtépázott hírnevét újraépíteni. A ’93-ban felvásárolt Szekszárdi Borkombinátból létrehozott 200 hektáros Liszt Pincészet, jelenlegi nevén Twickel Szőlőbirtok az elmúlt 25 évben az ország egyik meghatározó borászatává vált; három borcsaládja (Liszt, Kajmád, Zichy) minden értékesítési szegmensben jelen van, a negyedik borcsalád, a Baronesse tagjai a Twickel ikon borai, ezért kereskedelemi forgalomban nem kaphatók. Az idei száraz nyár és hosszú, meleg ősz kedvezett a termésnek, így a cég várhatóan sikeres évet zárhat.

fotó: SaltComm

Egy sikeres borászati vállalkozás egyértelműen hosszú távú befektetés, megtérülési ideje minimum 8-10 év – árulja el báró Twickel György, a Twickel Szőlőbirtok tulajdonosa. Bár a szőlő és a bor, mint befektetési forma már régóta jelen van Magyarországon is, egy ilyen vállalkozás jellemezően szerelemből jön létre, mivel számos váratlan külső tényező érintheti hátrányosan a cég működését. Ilyenek például a szőlő felvásárlási árának ingadozása, a jogszabályok és a piaci környezet esetleges változásai, az alap-, segéd- és csomagolóanyag árak vagy épp a logisztikai költségek (például üzemanyagár, útdíj) alakulása, a kintlévőségek kezelése, a késztermékek be- vagy kikerülése egy adott közvetítői hálózat kínálatába, valamint időjárástól függően a szőlőtermés hozama és minősége.

Egy sikeres családi borászat felépítéséhez legalább 5-10 hektárnyi területre és szakszerű szőlőtelepítésre van szükség – állítja Kelemen Ferenc, a Twickel Szőlőbirtok ügyvezetője. Szekszárdi viszonylatban 10 hektárnyi területen, 30-35 ezer szőlőtőkén 30-60 tonna szőlőből 300-600 hl bor készülhet, ami már elegendő fedezetet (hektáronként 4 millió forint költség mellett 5 millió forint árbevételt, azaz 10 hektáron évi 50 millió forint nettó árbevételt) nyújthat egy kis családi borászat számára. Ha viszont befektetésként tekintünk a borra, és ennél jóval nagyobb területen szeretnénk minőségi borászatot működtetni, akkor szükség van komoly szőlőfeldolgozóra, tároló tartályokra, pincére, számtalan gépre és berendezésre is, valamint négy év türelmi időre, az első szüretig. A késztermék eladásáig számolni kell továbbá munkabérrel, alap-, segéd- és csomagolóanyagok és a barrique hordók költségével, továbbá szállítási, kereskedelmi forgalomba kerülési és adott esetben marketing- és reklámköltségekkel. A befektetett összeg egy 100 hektáron gazdálkodó vállalkozás esetében így akár 1-1,2 milliárd forintra is rúghat, ami 20 év alatt évi 60 millió forint költséget jelent.

A 200 hektáros birtok a Szekszárdi Borkombinát ’93-as felvásárlása után közvetlenül áttért a mennyiségi bortermelésről a minőség borkészítésre – teszi hozzá Hadobás Béla, a Twickel Szőlőbirtok operatív vezetője. Azóta fokozottan figyelnek a szőlőfajtákra (elsősorban magyar szőlőfajtákra) és a hozamkorlátozásra (a korábbi hektáronként 20 tonnás hozamot lecsökkentették 3-6 tonnára, így átlagosan 1000-1200 tonna szőlőt és 6000-8000 hl bort termelnek évente). Továbbá kizárólag olyan szőlőművelési módokat, szőlészeti eljárásokat, technológiai újításokat és ún. anyagkezelést alkalmaznak, amelyek a szőlő minőségét szolgálják – így a szőlő beltartalmi értékének megóvása érdekében gyógyítás helyett a megelőzésre koncentrálnak. Boraik kizárólag saját termesztésű szőlőből készülnek, ezáltal tudják a kívánt minőséget biztosítani. A Twickel Szőlőbirtok így az elmúlt 25 év jelentős beruházásai révén az ország egyik legnagyobb és legmodernebb borászatává vált.

Kereskedelmi lánc és/vagy szakbolt?

A magyar borfogyasztási szokások jelentős átalakulásával előtérbe kerültek a korábban népszerű testesebb vörösborok helyett a „mindennapi használatra” szánt könnyedebb, fűszeresebb borok, valamint ezzel párhuzamosan átalakult a ma már zömében a hiper- és szupermarketláncokon keresztül történő értékesítés is – mondja Hadobás Béla. Míg a kisebb, családi borászatok jellemzően helyben adnak el, a nagyobb borászatok termékeik 20%-át külföldre, körülbelül felét hazai hiper- (30%) és szupermarketekben (20%), szűk negyedét kisboltokban, végül 10%-át „lábon”, azaz a helyi kiséttermekben értékesítik. Ehhez hasonlatosak a minden kereskedelmi szegmensbe értékesítő Twickel Szőlőbirtok értékesítési arányszámai is. A „maradék” 20% náluk is exportra megy (Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Kína, Hongkong), ami lényegesen kevesebb, mint a korábbi 50-70%-os arány. A cégvezetés szerint ugyanis egészségesebb, ha a belföldi kereslet stabil. Így inkább növekvő hazai értékesítéssel szeretnék biztosítani, hogy a vezető magyar borászatok között, a szekszárdi borászatok között pedig „dobogós helyen” tartsák őket számon.

A Twickel Szőlőbirtok négy borcsaládjának köszönhetően mindenki megtalálhatja az egyéniségéhez és az alkalomhoz legjobban illő Twickel bort: a Twickel Liszt a mainstream, a Twickel Kajmád a prémium, a Twickel Zichy borok pedig a szuperprémium kategóriában keresettek. A negyedik kategória, a Twickel Baronesse borcsalád a legkülönlegesebb, a tulajdonos lányairól elnevezett ún. Twickel ikon borok kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak – tájékoztat Kelemen Ferenc. A borfogyasztási szokások változását követve, a bortermelés 45%-át adó Twickel Liszt borokat kizárólag üzletláncok révén, a 40%-ot jelentő Twickel Kajmád borokat vegyesen (míg korábban főleg gasztronómiai egységek és szakboltok számára, ma már üzletláncok révén is) értékesítik, a Twickel Zichy borokat viszont kizárólag szakboltokban és gasztronómiai egységekben árusítják.

Gódor Attila borász szerint az idei termés mennyisége és minősége a Twickel Szőlőbirtokon is kedvező volt, köszönhetően a megfelelő idejű és mennyiségű csapadéknak, a hosszú, száraz nyárnak és a meleg ősznek. A boroknak kiváló savgerince alakult ki, a szőlőbogyók állaga kiváló minőségű vörösborokat eredményezhet, így a Twickel Szőlőbirtok idén árbevétel-növekedéssel kalkulál.

Gazdasági vállalkozás és/vagy társadalmi szerepvállalás?

A Magyarországot 1956-ban elhagyó, majd ’88-ban hazatérő Zichy Mária Terézia grófnő és későbbi férje, Clemens Twickel báró a rendszerváltás után tudatosan kutatták a magyarországi befektetési lehetőségeket a régi Zichy-birtokok környékén. A szekszárdi borvidék nyújtotta lehetőségek kiaknázásával egyszerre szerettek volna valami újat létrehozni, hagyományt ápolni és a magyar bor megtépázott hírnevét újraépíteni. A ’93-ban megvásárolt Szekszárdi Borkombinátot a grófnő Liszt pincészetnek nevezte el, a család Liszt Ferenccel fenntartott barátságára utalva.

Halála után fia, báró Twickel György az európai és hazai trendeknek megfelelően a borászatot a tulajdonosról nevezte el, így 2010-től Twickel Szőlőbirtok Kft. néven vitte tovább a céget. Felelősen gondolkodó vállalkozásként fontosnak tartják a társadalmi szerepelvállalást is, ezért a tulajdonos édesanyja előtt tisztelegve létrehozta a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítványt. Az alapítvány többek között Jószolgálat-díj nevű pályázatával 2016 óta a különböző szociális területeken tevékenykedő személyek és szervezetek, valamint az önkéntes segítők és civil közösségek munkáját ismeri el. (Antal-Ferencz Ildikó)