Az uniós iparinövények öt és fél százalékát a magyar mezőgazdaság adja
Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez – írja a KSH összefoglalója alapján a Világgazdaság Online.
Ellentétes pályát futott be tavaly a magyar mezőgazdaság, mint az Európai Unió agráriuma – legalábbis, ha a bruttó kibocsátást nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa szerint Magyarországon a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2568 milliárd forint volt 2017-ben, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az EU-ban ugyanekkor a 427 milliárd eurós kibocsátás 5,2 százalékos növekedés.
Magyarországon a termelési volumen 5,2 százalékos csökkenése mellett az árak 4,7 százalékkal emelkedtek,
itt tehát az árak csak mérsékelni tudták a termelés mennyiségének csökkenését. Az unióban ugyanakkor a termelés volumene gyakorlatilag megegyezett az előző évivel, így az árak emelkedése kibocsátásnövekedést is jelentett.
A növénytermesztés 2, az állattenyésztés pedig 10 százalékkal nőtt. Magyarország az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő, ezzel részesedése kissé csökkent 2016-hoz viszonyítva. Ezen belül a növényi termékeknek 2,2, az állatoknak és állati termékeknek 1,6 százalékát adták a magyar gazdálkodók. Jelentős a hozzájárulásunk gabonafélékből, amelyekből az unió kibocsátásának 4,3, ezen belül kukoricából a 10 százaléka származott Magyarországról.
A magyar mezőgazdaság meghatározó iparinövény-termelő, ezekből az unió termelésének 5,5 százaléka magyar, míg a magyar baromfi az unió teljes kibocsátásának 3,8 százalékát adta.
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a GDP termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben. A bruttó hozzáadott értékből 3,9 százalék az agráriumból származott, a beruházásokból 4,8, a foglalkoztatásból 5,0 százalék. Egy évvel korábban, 2016-ban a kibocsátás bővülése 0,4 százalékponttal emelte a GDP-t. Tavaly viszont a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, bruttó hozzáadott értéke pedig 9,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Tavaly ugyanakkor – két év számottevő csökkenés után – 12 százalékkal emelkedtek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat beruházásai, és folyó áron csaknem 307 milliárd forintot ért el a teljesítményértékük. Igaz ugyanakkor, hogy a teljes nemzetgazdaság beruházásai ennél nagyobb arányban bővültek, így az agrárium részesedése kissé mérséklődött.
A munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban 220 ezer főt foglalkoztattak 2017-ben, valamivel többet, mint az előző évben. A nemzetgazdasági ág részesedése 5 százalék volt, azonos a 2016. évivel.
Az előzetes adatok szerint tavaly a munkaerő-ráfordítás nagysága 426 ezer ember teljes munkaidős, vagyis évi 1800 órás tevékenységének felelt meg, 1,9 százalékkal elmaradt az előző évhez viszonyítva. A nem fizetett munkaerő-felhasználás az összes munkaerő-ráfordítás 68 százalékát tette ki. Ez az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2010-ben például még 75 százalék volt. Az előző években szerkezetváltás figyelhető meg, a csökkenő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltja fel, ami összefügg az egyéni gazdaságok számának csökkenésével és az árutermelés szerepének emelkedésével. (Világgazdaság Online)
Kapcsolódó cikkeink
Még szigorúbb szabályok vonatkoznak az ukrán méz, tojás és baromfi importjára
Az Európai Parlament szigorította az Ukrajnából érkező agrártermékek importját, kiterjesztve…
Tovább olvasom >A liba- és kacsavágás erősödött 2023-ban
A hazai vágóhidak közel 420 ezer tonna sertéshúst, mintegy 515…
Tovább olvasom >Hatmilliárd forint kompenzációt kaptak a hazai kukoricatermelők
A háború és a szankciós politika miatt kialakult súlyos gabonapiaci…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >Éder Tamás: már nem a sonka a húsvét sztárja
Az éves forgalom 30-40 százalékát teszi ki a húsvéti ünnepkör…
Tovább olvasom >4,7%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta
A 2023. december és 2024. február közötti három hónapban a…
Tovább olvasom >